Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A paksi atomerőmű leszerelésére és a nukleáris hulladék elszállítására létrehoztak még 1998-ban egy alapot, a nukleáris pénzügyi alapot (KNPA), amelybe - saját számításai szerint a paksi atomerőműnek még 540 milliárd forintot be kellene fizetnie a következő évtizedekben. Paks 17 év alatt összesen 324 milliárdot fizetett be ebbe az alapba, tavaly év végén összesen 243 milliárd forint későbbi célokra összegyűjtött pénz maradt a kasszában.

Egy, az Index birtokába került, a Miniszterelnökségen készült belső anyag szerint nagyrészt ennek a jövőben felhalmozandó vagyonnak a megcsapolásával juthatna pénz az állami közműholding megerősítésére, esetleg még egy újabb körös rezsicsökkentésre 2017-ben.

Hogy számolták ki?

Az erőmű által befizetendő, évente esedékes összeget úgy állapították meg, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kidolgozott egy javaslatot arról, hogy közép- és hosszú távon milyen hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat kellene megvalósítani, azok mennyibe kerülnek, és ehhez mennyit kellene az alapba fizetni. Ehhez kikérték az Országos Atomenergia Hivatal előzetes szakmai értékelését, majd elküldték a minisztériumnak. A javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megvizsgálta, és ha egyetértett vele, az alap szakbizottságának előzetes állásfoglalásával együtt elküldte jóváhagyásra a fejlesztési miniszternek. A miniszter jóváhagyása után pedig beírták a központi költségvetésbe.

Az Index szerint az elképzelés a következő: azt az évi 20 milliárd forintot, amit eddig a paksi erőmű a hulladékok kezelésére tett félre, nem kellene félretennie, így kWh-ként 1,43 forinttal olcsóbban tudja adni az áramot. Ezzel párhuzamosan még két díjtételt csípnének le az árból. A Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVMP nem számítana fel Paks felé 0,27 forint/kWh eredmény- és 0,16 Ft/kWh menedzsmentszolgáltatási díjat, ami így azt jelentené, hogy 1,86 Ft/kWh-tal, 9,56 Ft/kWh-ra csökkenne a paksi áram előállítási ára a mostani 11,42 Ft/kWh forintról.

A Pakson évente megtermelt árammennyiség kicsit kevesebb mint a felét, évente kb. 7,3 TWh-t odaadnák a lakosság ellátására a 9,56 forintos önköltségi áron, erre már csak az állami szolgáltató költségeit tennék rá, és néhány egyéb tételt, a lakosság tehát olcsó paksi áramot használhatna.

De nem járna rosszul az MVMP sem - írja az Index. Bár a már említett két, kis összegű díjat nem szedhetnék be Pakstól, az ott megtermelt áramot önköltségi áron kapnák, évente nagyjából 8,3 TWh-t pedig eladhatnának a szabadpiacon az olcsó áramból. A minisztérium úgy számol, hogy a manőverrel összességében az állami kereskedőcégnél 1,1 milliárd forinttal nagyobb profit landolhat.

Rendszerszinten pedig a Miniszterelnökség kalkulációja szerint összesen 16,6 milliárd forintot spórolhatnának meg. A korábbi évek áramárcsökkentéséhez képest ez nem nagy összeg, de a választások előtt kommunikációs eszköznek ez is jól jöhet, bemutatva azt, hogy az állami holding mégiscsak életképes - jegyzi meg a lap.

Az Index ugyanakkor azt is megjegyzi: az, hogy az ehhez szükséges pénzt végül valóban a nukleáris alapból veszik-e el, arról egyelőre nem született döntés.

A Miniszterelnökség egyelőre nem kommentálta az Index értesüléseit.

Így tartanák alacsonyan a gáz árát

A Miniszterelnökség tervei nem csak a villamos energiát érintik - írja az Index. A gázszektorban elsősorban a Mollal és a hazai kitermelésű gázzal számol a Miniszterelnökség anyaga, ezt önköltségi áron kellene eljuttatni a lakosságnak. Gázárcsökkentésre viszont ez valószínűleg önmagában nem lesz elég, ha le is tudják valamennyire szorítani az árakat, az legfeljebb arra jó, hogy az állami közműcég veszteségeit a gázszektorban is eltüntessék. Anélkül hogy közben árat kelljen emelni.