A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Újabb, óriási piacbefolyásolási botrány érik, igaz, egyelőre csak öt, a Bloombergnek nyilatkozó kereskedő erősíti meg a gyanút − igaz, a hatóságok már állítólag nyomoznak a kérdésben. A hírügynökség szerint a portfóliók értékelésekor használt napi devizapiaci árfolyamokat − a WM/Reuters jegyzéseket − úgy mozgathatták saját kedvük szerint a nagybankoknál dolgozó kereskedők, hogy visszatartották az ügyfeleik megbízásából kötendő tranzakcióikat, és azokat másokkal összebeszélve a ráta meghatározásakor aktív 60 másodperces időszakban öntötték rá a piacra. Másrészt a kereskedők saját számlájákat is gyarapíthatták, hiszen annak tudatában előre lekereskedhették a napi árfolyamokat. A napi árfolyamok összeállításának idejében, általában londoni idő szerint délután 4 órkor ennek megfelelően elképesztő mértékben megemelkedett a forgalom, ami már korábban is szemet szúrt a tőkepiaci hatóságoknak − igaz, a devizapiac szabályozatlansága miatt sokat nem tudtak tenni az ügyben.

A Bloomberg értesülései megerősítik, ami a Libor-botrány, illetve az annak nyomán előkerülő újabb ügyek óta egyre egyértelműbb: tehát hogy a piacon amit manipulálni lehet, annak befolyásolásával meg is próbálkoznak a kereskedők (ez nem is meglepő, hiszen hatalmas eredménykényszerben dolgoznak). Ez a befolyálolási botrány − amennyiben egyáltalán megerősítik a most talán beinduló hatósági vizsgálatok − azonban más, mint a Libor-ügy, hiszen annak esetében a bankok önbevallása alapján fixálták a kamatlábakat, itt viszont rutinszerű piaci tranzakciókról volt szó. A méret azonban hasonló, hiszen a devizapiacon becslések szerint naponta 4,7 ezer milliárd dollár értékben születnek tranzakciók, és a WM/Reuters napi árfolyamait a legnagyobb indexek használják, mint az MSCI és a FTSE.

Az ármeghatározás ilyen tudatos torzításai − a többi árba beépülve − hatalmas veszteségeket okozhattak a globális gazdaság szintjén. Még problematikusabbá teszi a kérdést, hogy bármennyire is sokszereplős a devizapiac, valóban négy szereplő dominálja: az Euromoney felmérése szerint a Deutsche Banknak és a Citigroupnak 15-15 százalékos, a Barclays-nek és a UBS-nek pedig 10-10 százalékos súlya van a tranzakciós volumen tekintetében. Az a Libor esetében is nyilvánvalóvá vált, hogy a kevés piaci szereplő megkönnyítette a manipulációt.