Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
A kutatók tényként fogadták el azt a becslést, hogy Magyarországon a rejtett gazdaság mértéke a GDP 17-18 százalékára rúg. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) munkatársai - Bublik Bence és Tóth István János - azt vizsgálták, hogy mely kistérségben lényegesen magasabbak a lakossági fogyasztási kiadások a bejelentett jövedelmekhez mérten. A fogyasztási szokásokat a villanyszámla, személygépkocsi-ellátottság, a járművek életkora és a kábeltévéhasználat aránya alapján mérték.
A járművek életkora szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal, a kábeltévéhasználat pedig nem létfenntartási szolgáltatás, hanem a lakások komfortjának mérőszáma - érvelnek a kutatók. A villamos energia klasszikus fogyasztási mutató, bár az is igaz, hogy a magasabb jövedelem nem feltétlenül jár magasabb fogyasztással (az energiatudatosság miatt).
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Egy kistérség jövedelmi viszonyainak meghatározáskor figyelembe vették az adózók számát, az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékét, a munkanélküliségi rátát, a vállalkozások számát az általuk fizetett helyi adók mértékét és a közgyógyellátásban részesülők számát. A jövedelmi szintekben nincs nagy meglepetés: azok Budapesten, az M1-es autópálya mentén fekvő városokban - vagyis Északnyugat-Magyarországon a legmagasabbak. Ezzel szemben az sem meglepő, hogy a legszegényebb megyék, kistérségek az ország keleti, északkeleti régiójában találhatóak.
A kutatók a bevallott és a korrigált jövedelem közötti különbség alapján arra a megállapításra jutottak, hogy nem a legszegényebb, de nem is a leggazdagabb kistérségekben magas a feketejövedelem, vagyis az adócsalás.
A rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem 60-440 ezer forint között mozog. Ahol legmagasabbak a jövedelmek, ott a legalacsonyabb a be nem jelentett jövedelmek aránya. Ez fordítva már nem igaz vagyis, hogy a legszegényebb régiókban lenne a legnagyobb a jövedelemeltitkolás. A kutatók rámutatnak, hogy a be nem jelentett jövedelmek magasabb aránya a gyéren lakott kistérségekben jellemző.
A kutatók szerint országos átlagban a jövedelmek 17,3 százaléka származik a feketegazdaságból. A magasabb jövedelemmel rendelkező kistérségekben alacsonyabb a rejtett gazdaság mértéke, amely azzal magyarázható, hogy a fő foglakoztatók a külföldi nagyvállalatok, amelyek kevésbé érdekeltek a fekete foglakoztatásban. Amennyiben egy-két nagyvállalat a térség fő foglalkoztatója - ez Dunaújváros és Paks esetében látszik jól -, extrém alacsony a feketegazdaság aránya. A legszegényebb kistérségekben viszont magasak a szociális transzferek, s közmunkaprogram, más munkalehetőség híján pedig jóval nehezebb akár feketejövedelemhez is jutni, ezért nem itt a legmagasabb a feketegazdaság - mutatnak rá. Így a legfertőzöttebb térségek a vidéki átlaghoz húzó kistérségek, ezek közül is kiemelkedik Bács-Kiskun megye. Mint látható a fekete jövedelmek aránya a legalacsonyabb (4,4 százalék) Dunaújvárosban, míg a legmagasabb 37,2 százalék baktalórántházi kistérségben a Nyírségben.
| A legfehérebb kistérségek | |
| Dunaújváros | 4,4 |
| Budapest | 5,5 |
| Gárdony | 9,1 |
| Székesfehérvár | 9,1 |
| Paks | 10,2 |
| A feketezóna kistérségei | |
| Baktalórántháza | 37,3 |
| Létavértes | 37,3 |
| Bodrogköz | 37,1 |
| Nyírbátori | 36,2 |
| Kadarkúti | 35,7 |
| Encsi | 33,3 |
| Forrás: MKIK GVI | |
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
