Csúcsra járatták a gazdaságot az elmúlt évben, de ebben szerencsés tényezők is közre játszottak - mondta Csillag István, volt gazdasági miniszter, az Óbudai Egyetem egyetemi docense a Republikon Intézet keddi rendezvényén, arra utalva, hogy a múlt évben a gazdaság alapvető mutatói igen kedvezően alakultak. A magyar gazdaság látlete, ha azt csak 2014 alapján kellene elkészíteni, nagyon kedvező lenne, a hosszabb távú tendencia azonban hanyatló, lefelé mutató - azaz az elmúlt év kiemelkedő teljesítménye "kakukktojásnak" tekinthető - véli Csillag.

Úgy látja, a magyar gazdaság tetszhalott állapotban van: a növekedés a csúcsra járatott felhasználás miatt lett magas, a reálbérek a nulla infláció miatt nőttek nagyot. A beruházásokban nem nagyon volt az elmúlt négy évben bővülés, míg a hitelezésben kis javulás látszott, ám az utóbbi mutató is még mindig csak a nulla közelében jár.

Kapcsolódó

Kívülről kedvezőbb az összkép - ezt mutatja a BofA Merrill Lynch vagy az OECD közelmúltban megjelent elemzése. Ám a magyar gazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a válság előtti szintet, a potenciális növekedés pedig a közeljövőben nem haladja meg a 1,5-2 százalékot.

Magyarország tempót tévesztett 2002 óta: miközben Marshall-segély nagyságú uniós pénz érkezik az országba, az egy főre eső kibocsátás stagnál, míg a visegrádi országokban (V4) az arányaiban kevesebb pénz ellenére ez a mutató nőtt. A termelékenység nem nő, a humán tőkébe való befektetések pedg rövidülnek - fogalmazott a volt miniszter. A jobb eredményhez az intézményi tényezőknek is javulniuk kell, ám ennek a jogbiztonság lenne az alapja. Nálunk viszont jelenleg nem "a törvény ereje, hanem az erő törvénye érvényesül" - mondta a kormány monopóliumok kiépítésére, a tulajdonjog tiszteletben nem tartására utalva. A közgazdász szerint egy apróság van, amelyben Magyarország "jobban teljesített": sehol Európában nem nőtt annyira az egyenlőtlenség és sehol nem volt olyan perverz az elosztás megváltoztatása, mint Magyarországon.

Megfordultak a folyamatok

Magyarország jelentős leszakadásban van a V4-ektől is, hasonló pályát inkább délre, délkeletre találhatunk - állapította meg Török Zoltán, a Raffeisen Bank Zrt. vezető elemzője. Az egyszeri növekedési tényezők kiesésével "jó esetben is" 2 százalék körüli növekedési ráta tartható, így sok ország "elhúz" majd Magyarország mellett.

Magyarország jórészt a közmunkaprogramok révén tudta javítani a foglalkoztatást - ám ezzel együtt is alacsony a ráta: az EU-ban csak a déli országok állnak rosszabbul, az alsó harmadban vagyunk. A szegénységről szólva elmondta: 2005-2008-ban mindenhol emelkedett a szegények száma. Egy országcsoport van, ahol ez így volt: a V4-ek - Magyarország kivételével. Az oktatásban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2003-as előnyét mára Magyarország teljesen elvesztette, miközben a többi visegrádi ennek javítására jelentős lépéseket tett. Bár a felsőfokú végzettségűek arányát sikerült növelni az EU többi tagállamához hasonlóan, e mutatóban Magyarország a sereghajtók között maradt, miközben figyelemre méltó javulást Lengyelország ért el - mondta Török.

Magyarországnak egy viszonylagos versenyelőnye van a másik 3 visegrádi országgal szemben: a viszonylag fejlett humántőke, ám a jelenlegi folyamatok és a kormányzati intézkedések ennek a csökkenését vetítik előre. A foglalkoztatás növelését és a szegénység csökkentését tartósan az oktatási rendszer fejlesztése biztosíthatná - véli a közgazdász.

Jó kérdésekre rossz válasz

A piacgazdasági modell nem működött jól Magyarországon, erre a Fidesz válasza a piackorlátozás és az államkapitalizmus lett. A külföldi tőke a rendszerváltáskor hozzá fűzött reményeket sem teljesítette be, nem hozta el a várt gazdaságépítő hatást - erre a válasz az lett, hogy harcoljunk ellene, ebrudaljuk ki a külföldi befektetőket és helyette hazai tőkére támaszkodjunk.Eközben a felzárkózás sikertelen volt, leállt a konvergencia - a Fidesz válasza erre a nyugati munkamegosztástól való eltávolodás és a keleti munkamegosztás felé való orientálódás - foglalta össze a helyzetet Mellár Tamás, a Pécsi Tudománygyetem tanára, a KSH volt elnöke.

A közgadász szerint ezekre a kérdésekre kellene a jó választ megadni és egy esetleges új hatalom felálltakor a 2010 előtti időszakhoz visszafordulni. Fontos fejben tartani, hogy a gazdaságilag sikeres országok nem próbálták meg korlátozni a külkereskedelmüket. Magyarországon nincs jogbiztonság, márpedig így nincs lehetőség a tőkefelhalmozásra, sem a külföldi, sem a belföldi befektető számára.

A közgazdász szerint a tavalyi és idei növekedés jórészt abból adódik, hogy 2010 óta a GDP 16-18 százalékának megfelelő többletkeresletet pumpáltak a gazdaságba (magánnyugdíjpénztárak és EU-forrás révén), ám ehhez képest csupán 6 százalékos növekedést produkált a gazdaság. Ez viszont azt jelzi, hogy nem fenntartható a jelenlegi pályája - mondta Mellár. Véleménye szerint amennyiben e pályán marad a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a húzd meg, ereszd meg időszak, ami a két világháború és a szocialista gazdaságban is jelen volt. Csak egy olyan gazdaságpolitika lehet a megoldás, amely ezzel próbál tisztába jönni és kezelni tudja ezeket a defektusokat - mondta a közgazdász.