Kiderült, mikor indítják el a britek a kilépést

Jövő szerdán indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot Theresa May brit miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával - közölték Londonban. Az Európai Bizottság a bejelentést követően jelezte: minden készen áll az EU részéről a tárgyalások megkezdésére.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 20. hétfő, 12:42

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfőn bejelentette: Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról. Theresa May aznap várhatóan a londoni alsóházban is hivatalos bejelentést tesz a kilépési folyamat elindításáról.

A Downing Street szóvivője szerint a brit kormány az értesítés elküldése után 48 órán belül választ vár az Európai Unió részéről. Hozzátette: London azzal számol, hogy a kilépési feltételekről szóló tárgyalássorozat az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után "haladéktalanul" megkezdődik. A szóvivő is megerősítette, hogy a brit kormány két évig tartó folyamatra számít, így az Egyesült Királyság 2019. március 29-én léphet ki az Európai Unióból.

Minden készen áll

Minden készen áll az Európai Unió részéről az Egyesült Királyság kilépéséről szóló tárgyalások megkezdésére - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn, miután London bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.

Ugyancsak hétfőn Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az uniós intézmények készek két napon belül reagálni, miután megkapták a hivatalos értesítést a brit kormánytól.

Névtelenséget kérő uniós források elmondták, hogy a bennmaradó tagállamok, a "huszonhetek" vezetőinek csúcstalálkozója négy-hat héttel az 50. cikkely aktiválását követően várható. Bennfentes tisztségviselők szerint a kiválási tárgyalások legkorábban hat-nyolc héttel a március 29-i értesítés után kezdődhetnek meg - írja az MTI.

Az EU 18 hónap alatt lezongorázná a kilépést

EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.

May már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság abban az esetben is kilép az EU-ból, ha a tárgyalássorozaton nem sikerül egyezségre jutni a távozási feltételekről. "A megállapodás elmaradása is jobb, mint egy rossz megállapodás" - fogalmazott nemrégiben a brit miniszterelnök.

A brit kormány januárban ismertette a brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

A brit kormány azonban a Fehér könyv szerint "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval. E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor több felhívásban figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül zárul, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, ez pedig vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

Két dolgot kifogásolt a felsőház

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája egy hete zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan. Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül fogadta el a felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került.

A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

A Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház múlt hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

Bírósági huzavona

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.

A brit legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az első fokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.20 20:06

Tehát, mint láthatjuk, igen nehéz megszabadulni a brüsszeli maffiától. Emlékszem, annak idején azt ígérték, hogy bármikor ki lehet lépni, nos, ez volt az EU másik nagy hazugsága a bécsi cukrászda mellett, amit ostoba birka népünk beszopott...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html