Az ellenzéki képviselők hónapok óta firtatják, hogy a kormányfő és a kormánytagok moszkvai tárgyalásain a magyar kormány milyen ígéretet tett az orosz félnek a paksi bővítéssel kapcsolatban és hogy állnak a hosszútávú gázszállítási szerződések. Semjén Zsolt - mint miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor miniszterelnök nevében - most úgy adott írásbeli választ Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarország képviselőjének, hogy tételesen felsorolta a 2013 január 31-ei találkozó résztvevőit, illetve témáit.

Eszerint "Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével 2013. január 31-én folytatott tárgyalásán Matolcsy György nemzetgadasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója és Íjgyártó István nagykövet vett részt.

A tárgyalás során a felek az együttműködés szorosabbra fűzésének lehetőségeit vitatták meg. Megállapodtak abban, hogy a magyar agrárexport növelésével lépéseket kell tenni külkereskedelmi mérlegünk kiegyensúlyozása érdekében . Az energiaügyi kérdések között megállapításra került, hogy a Déli Áramlat előkészítésének munkálatai az előzetes menetrendnek megfelelően haladnak. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban a magyar fél világossá tette, hogy a fölépülő új atomerőmű száz százalékos állami tulajdonban lesz, és jelezte, hogy még az idei év vége előtt kiírásra kerül a beruházásra vonatkozó nemzetközi tender.

A felek szót váltottak továbbá az oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, a nanotechnológiai együttműködésről és a két ország közötti légi közlekedés sűrűbbé tételéről."

A válaszokból látható, hogy a tárgyalásokon részt vett az MVM elnöke, amit az energiahangsúlyos témák indokoltak. A kérdést feltevő volt LMP-s képviselő épp a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszolgáltatási szerződések, illetve az új paksi blokkok miatt érdeklődött, ugyanis ezekről az előkészítő tárgyalásokról - Jávor Benedek szerint - nyilvánosság és a politikai közvélemény - az ügy súlyához képest - méltatlanul kevés információt kapott.

A válaszban egy mondat utal arra, hogy a magyar kormány Moszkvában a Wizz Air jogaiért lobbizott. Az EU-n kívüli repüléseket ugyanis kétoldalú légügyi egyezmények szabályozzák, így Moszkva és Budapest között a két kormány által kijelölt légicég repülhet. Jelenleg ezen a viszonylaton kizárólag az Aeroflot repül. A magyar repülési jogot a Malév csődje után a Wizz Air nyerte el magyar légügyi hatóságoktól, ám eddig az orosz társhatóság nem bólintott rá a Wizz engedélyére, így az Aeroflot monopolhelyzetben van ezen a viszonylaton.