Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében 2016. június 24. és július 8. között 16 ezer fő online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról. Ebből kiderül, hogy szinte minden országban úgy véli a megkérdezettek többsége (78 százalék), hogy az elmúlt öt évben emelkedett a bevándorlás, és átlagban a megkérdezettek fele gondolja, hogy túl sok a migráns az országában.

A negatív attitűd folyamatosan magas Törökországban, Olaszországban, Belgiumban és Magyarországon. Különösen Törökországban, Svédországban, Németországban és Dél-Afrikában mondták a megkérdezettek, hogy az elmúlt 5 évben nőtt a bevándorlás - ezekben az országokban ez az arány 90 százalékos vagy e feletti. Magyarországon ez az arány 85 százalék, ami 6 százalékpontos visszaesést mutat a 2015. júliusi felméréshez képest.

A megkérdezettek 45 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlás negatív hatással van az országára szemben 20 százalékkal, akik szerint pozitív a hatás. Törökországban, Olaszországban, Oroszországban, Magyarországon, Franciaországban és Belgiumban 60 százalék vagy e feletti azok aránya, akik úgy vélik a bevándorlás általában rossz hatással van az országára. A mérleg másik oldalán Szaúd-Arábia és India áll, itt 48 illetve 45 százalék szerint a bevándorlás pozitív hatással van az országra. Kanadában, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Ausztráliában a megkérdezettek 36, 35, 35 illetve 33 százaléka nyilatkozott így.

Túl sok a bevándorló?

A megkérdezetteknek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy az országában túl sok a bevándorló és 46 százalék mondta, hogy a bevándorlók olyan változásokat hoznak országába, ami neki nem tetszik. A két tényező Törökországban kimagasló (85 illetve 74 százalék), de Olaszországban, Oroszországban és Belgiumban is jelentős többség gondolja ezt.

Magyarországon a megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy szerinte túl sok a bevándorló az országban és 56 százaléknak nem tetszenek azok a változások, amelyeket a bevándorlók okoznak az országban.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban a felmérésben részt vevők 51, Kanadában 41, Ausztráliában 44 százalék értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy "túl sok bevándorló van az országunkban". Azzal a megállapítással pedig, miszerint "a bevándorlás úgy változtatja meg országunkat, ahogy nekem nem tetszik" az USA-ban 52, Kanadában 44 százalék, Ausztráliában 49 százalék értett egyet.

Van a bevándorlásnak gazdasági haszna?

Az Ipsos szerint a felmérésben szereplő országok többségében a megkérdezettek többsége úgy vélte, a bevándorlás túl nagy nyomást helyezett közszolgáltatásokra, a megkérdezettek pedig megosztottak a bevándorlás gazdasági hasznát illetően. A közszolgáltatásokra helyezett nyomás miatti aggodalom a törököknél a legmagasabb 72 százalékkal - ez jelentős ugrást is jelent az egy évvel korábbi 45 százalékos arány után -, de Dél-Afrikában, az USA-ban és Franciaországban is 60 vagy e feletti az arány. Magyarországon 57 százalék gondolja, hogy a közszolgáltatásokra túl nagy nyomást helyez a bevándorlás.

A megkérdezettek 44 százaléka azt is gondolja, hogy a bevándorlás miatt nehezebb lett a helyieknek munkahelyet találniuk (25 százalék nem ért ezzel egyet), és 28 százalék gondolja, hogy a bevándorlás jót tesz az országa gazdaságának, szemben egy 37 százalékos arányú ellenvéleménnyel. Általában a szaúdiak, indiaiak, britek, kanadaiak és ausztrálok mondják, hogy a bevándorlás jót tett a gazdaságuknak, míg a mérleg másik oldalán e témában a törökök, magyarok, oroszok, olaszok és a franciák vannak.

A magyarok körében 41 százalék azoknak az aránya, akik szerint a bevándorlók miatt nehezebb a helyieknek munkát találni az országban, és mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a "bevándorlás jó az országa gazdaságának". A magyaroknak csak 33 százaléka vélekedett úgy, hogy Magyarországon, amikor bizonyos szakmák esetében üres pozíciókat kell feltölteni, akkor a magasabban képzett bevándorlókat kellene előnyben részesíteni.

Számít a képzettség

Az Ipsos felmérése rámutat, hogy a bevándorlás megítélésében sok országban a legmeghatározóbb tényező a képzettség szintje: átlagosan a magasan képzettek 28 százaléka gondolja, hogy a bevándorlásnak pozitív a hatása, míg az alap/közép végzettségűek körében 16 százalék van ezen a véleményen. A magasabb végzettségűeknek 35 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tesz a gazdaságnak, míg az alacsonyabb végzettségűeknek 28 százaléka mondja ezt. Továbbá a magasabb végzettségűek kisebb valószínűséggel mondják, hogy "túl sok a bevándorló az országunkban", mint az alacsonyabb végzettségűek - az arány 45 illetve az 55 százalék.

Le kell zárni a határokat?

A migránsválságnak még nincs vége, ami az Ipsos felmérésén is látszik. Egy jelentős kisebbség véli úgy a megkérdezettek körében, hogy a határokat teljesen le kell zárni és szintén széleskörű az aggodalom az iránt világszerte, hogy a terroristák menekülteknek álcázzák magukat, illetve hogy a menekültek valóban menekültek-e, de a megkérdezettek aggódnak a menekültek integrálhatóságát illetően is.

Az összes válaszadónak 38 százaléka mondja azt, hogy az országa határát teljes mértékben le kell zárni a menekültek előtt. Vélhetően nem meglepő, hogy a legnagyobb többség Törökországban (64 százalék), Indiában (60 százalék) és Magyarországon (55 százalék) zárná le a határokat. Ugyanakkor az is elmondható az eredmények alapján, hogy a felmérésbe bevont legtöbb országban a többség nyitva hagyná a határokat.

Az Ipsos kutatásából az is kiderül, hogy a felmérésben szereplő legtöbb országban a többség - az összes megkérdezett 61 százaléka - ért azzal az állítással egyet, hogy a terroristák menekülteknek álcázzák magukat. Ebben az esetben az élmezőnyben Törökország (83 százalék), Oroszország (77 százalék), India (75 százalék) és Magyarország (72 százalék) áll. A terrorista akciók által érintett Franciaországban 67, Németországban 71, Belgiumban 53 százalék azok aránya, akik ezt gondolják a menekültekről.

Álmenekültek jönnek

A felmérésben szereplő országok többségében azt is gondolja a többség (51 százalék), hogy az országukba érkező legtöbb bevándorló nem igazi menekült, hanem inkább gazdasági bevándorló. Ezen a véleményen az oroszoknak 70 százaléka van, Magyarországon pedig a megkérdezettek 62 százaléka gondolja ezt, míg a legutóbbi menekülthullám által erősen érintett Olaszországban és Törökországban 61, Németországban 52 százalék vélekedik így.

Az integrálással kapcsolatban is inkább a megosztottság a jellemző: átlagosan 41 százalék biztos abban, hogy az országukba érkező menekültek sikeresen integrálhatók, a legszkeptikusabban a törökök, franciák és a belgák, ahol legalább 60 százalék a kételkedők aránya.

Érdekes változás a briteknél

A briteknél szintén érdekes változást figyelt meg az Ipsos az EU-ból való kilépésről szóló referendum óta, amelynek kampányában a bevándorlás csökkentése volt az egyik fajsúlyos elem. Bár a bevándorlással szembeni attitűd inkább negatív, mint pozitív, mégis a britek 35 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak jót tesz a bevándorlás - ez az egy évvel korábbi felmérésben még 28 százalékos arány volt. Továbbá az Ipsos legfrissebb felmérése szerint 49 százalék gondolja úgy, hogy túl sok a bevándorló az országban, ez azonban az egy évvel ezelőtti felmérésben szereplő 60 százalékhoz képest jelentős visszaesést mutat.A britek emelkedett azoknak az aránya is - 27-ről 38 százalékra -, akik szerint a bevándorlás jó hatással van a gazdaságra, ugyanakkor azoknak is 38 százalékos az aránya, akik szerint a bevándorlók miatt nehezebb lett munkát találni, jóllehet utóbbi az egy évvel korábban mért 48 százalékról esett le. Mindezekkel együtt a britek azok között az országok között van, amelyek a leginkább aggódnak amiatt, hogy a bevándorlás nyomást gyakorol a közszolgáltatásokra (59 százalék), viszont e tényezőben is jelentős csökkenés következett be az egy évvel korábbi felméréshez képest, amikor ez az arány 68 százalékon állt.Az Ipsos felmérése arra is rámutatott, hogy a britek nagy jelentőséget tulajdonítanának annak, hogy hozzájuk csak képzett bevándorlók menjenek: Az Egyesült Királyságban mondták a megkérdezettek a legnagyobb arányban (61 százalék), hogy a magasan képzett bevándorlókat kell előnyben részesíteni a hiányszakmákban meglévő üres pozíciók feltöltésekor.A britek 31 százaléka favorizálná a határok lezárását a bevándorlók előtt, míg 60 százalék ellenezné, viszont 63 százalék úgy gondolja, hogy terroristák menekültnek álcázzák magukat. A bevándorlók sikeres integrálhatósága tekintetében az átlag körül 40 százalékon állnak. A megkérdezett britek fele pedig úgy véli, hogy a menekültek igazából gazdasági bevándorlók szemben a 37 százalékkal, aki nem ért ezzel egyet.

Bobby Duffy, az Ipsos Mori Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője szerint a migráció globális ügy, és a tömeges bevándorlás hatásai miatt "kevesen nyugodtak". A 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben, akik szerint pozitív lenne a következmény hazájukra nézve. Erőteljes ellenállás rajzolódik ki Törökországban, Olaszországban, Magyarországon és Oroszországban. Az ügyvezető szerint nem egyértelműen elutasító a nemzetközi megítélés, de kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk. Bár a menekültválság sok európai és környező államot érintett az elmúlt években, nincs ezzel kapcsolatban túlnyomó negativizmus. Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de 22 ország átlagában stabilnak mutatkozott a migráció megítélése az elmúlt 5 esztendő során - olvasható az Ipsos közleményében.