BUX
37992

Kiderült, mitől szárnyal a magyar ipar

Idén áprilisában az ipari termelés 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővülésében elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok, valamint az élelmiszeripar eladásainak növekedése játszott szerepet - közölte a KSH.

Napi.hu, 2014. június 12. csütörtök, 09:00

A statisztikai hivatal szerint a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés az év első négy hónapjában 8,9 százalékkal magasabbvolt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 2,4 százalékkal emelkedett.

Az ipari export az év első négy hónapjában 11,4 százalékkal, áprilisban 9,8 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésénekfelét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele áprilisban, 19,1 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 5,7 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése január-áprilisban 1,4 százalékkal csökkent, míg áprilisban - idén első ízben - nőtt, 3,8 százalékkal 2013 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai áprilisban 11 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az ipar termelési volumenindexe 2010. év havi átlaga = 100,0 Forrás: KSH

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 áprilisában a feldolgozóipar termelése 11,1 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté hasonló mértékben, 11,2 százalékkal nőtt 2013 áprilisához viszonyítva. Az energiaipar (villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül 2014 áprilisában csupán egyben regisztráltunk termeléscsökkenést, a többi alágban 1,6 és 21,6 százalék közötti volumenbővülés figyelhető meg az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel három tizedét adó járműgyártás kibocsátása 21,6 százalékkal emelkedett. Az alág domináns szakágazatában, a közúti gépjármű gyártásában még ennél is magasabb, 32 százalékos volumennövekedést mértünk.

Már második hónapja emelkedik a második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: áprilisban a kibocsátás 7,8 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, amelyhez elsősorban az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának több mint 25 százalékos bővülése járult hozzá.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 10,1 százalékkal emelkedett. Az alág jó teljesítményében szerepet játszott a húsvéti ünnepek hatása is: idén áprilisra, tavaly pedig márciusra esett a húsvét.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása - idén először - nőtt, 13,1 százalékkal, főként a kivitel kedvező alakulásának köszönhetően. Átlag feletti volumenbővülés figyelhető meg a közepes súlyú vegyi anyag, termék (17 százalék), valamint a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában (14,8 százalék) is.

Csak a gép, gépi berendezés alágban regisztrált 8,4 százalékos termeléscsökkenést, mind a hazai, mind a külpiaci kereslet jelentős visszaesése következtében.

Ez év áprilisában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 18,2 százalékkal, az új exportrendelések 4,8 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 18,4 százalékkal haladta meg az előző év áprilisit.

2014 első négy hónapjában - 2013 azonos időszakához viszonyítva - az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,7 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2014 január - áprilisában Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést ebben az időszakban Nyugat-Dunántúlon (22,5 százalék) regisztráltuk, míg a többi régióban 4,4 és 11,1 százalék közötti növekedést mértünk.