A károsultak egyrészt kapnak pénzt a Befektető-védelmi Alaptól (Beva), másrészt pedig egy speciálisan a számukra létrehozott alapból. A Beva csak 20 ezer euróig (mintegy 6 millió forint) fizetne, és kizárólag a fiktív kötvények után vállalta a kártalanítást. A jegybank korábbi nyilatkozatai szerint 60-80 milliárd forint lehet, ami így az alapra jut.

Már ennek az összegnek is igen jelentős hányada eshet az állami tulajdonban lévő pénzügyi intézményekre. 2013-as éves jelentése szerint a Beva ötödik legnagyobb befizetője volt az MKB, a Budapest Bank pedig a nyolcadik helyen állt. A két hitelintézet fizette be az éves tagdíjak körülbelül 11 százalékát, együttesen csaknem 110 millió forintot. Emellett állami többségi tulajdonban áll még a Beva-tagok közül a Keler is, igaz a központi értéktár a kisebb brókercégekhez hasonlóan csak a 2 millió forintos alapdíjat fizeti. Ez alapján is kijelenthető azonban, hogy a Bevára eső kártalanítás több mint tizedét, 6-8 milliárd forintot (és annak kamatait) végül az állami bankoknak kell majd kicsengetni  - írja  a Világgazdaság.

Kapcsolódó

Jóval nagyobb terhet róhat az államra a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának feltöltése. Az alapnak körülbelül 130-150 milliárd forintnyi kártalanítást kell majd néhány hét alatt kifizetnie. A pénzügyi intézmények viszont a törvényjavaslat szerint nem biztos, hogy a náluk lévő biztosított értékpapír-állomány alapján fizetnek majd előleget a kártalanítási alapba, hanem a jegyzett tőkéjük arányában. Igaz, az is benne van a jogszabályban, hogy a Beva tagdíj-fizetésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, de nem részletezik, hogyan.

A jegyzett tőke arányos fizetés alapján pedig a legnagyobb befizető az MKB lehet. A tavaly állami tulajdonba került hitelintézetnek van a legnagyobb jegyzett tőkéje az érintett cégek közül az elmúlt évek gigantikus veszteségeit kompenzáló tőkepótlások miatt. Lap számításai szerint az előlegek 27,4 százalékát az MKB fizetheti majd be. A másik állami bank, a Budapest Bank jóval szerényebb mértékben járulhat hozzá a kártalanításhoz, az előlegek körülbelül 2 százaléka esik majd rá. Ezzel és a Gránit Bankban, valamint a Kelerben lévő állami részesedéssel együtt végül 30 százalék körül lehet az a hányad, amit kormányzati kézben lévő hitelintézetek állnak.

Az adófizetők más ágon is fizethetik a Quaestor-számlát, erről itt olvashat.