BUX
39709

Kiderültek a soha nem látott kormányzati pénzszórás részletei

Az államháztartás decemberi egyhavi hiánya 2016 végén minden havi rekordot megdöntve 907,6 milliárd forint lett, így az éves hiány 848,3 milliárd forint volt köszönhetően az előző hónapokban felhalmozott költségvetési többletnek. Csak decemberben 3353,6 milliárd forintot a GDP tíz százalékát költötte el a kormány, annak érdekében, hogy két százalék felett tartsa a tavalyi növekedést.

Papp Zsolt, 2017. január 23. hétfő, 12:15

A két százalékos gazdasági növekedés elérése bármi áron - állítólag ez volt mozgatórugója annak a kormányzati döntésnek, amely az év utolsó hónapjában felborította a költségvetést és több száz milliárd forintot lapátolt ki a gazdaságba - így növelve papíron 2016 GDP értékét. Az NGM most nyilvánosságra hozta a decemberi részletes államháztartási adatokat: amit az előzetes számokból tudható volt, hogy csak decemberben 907,6 milliárddal nőtt az államháztartási hiány, így az éves deficit 848,3 milliárd forint lett, ami az őrületes költekezés után is jóval kisebb a 2015-ben összehozott 1237,2 milliárd forintos hiánynál.

Történelmi többlet helyett történelmi költekezés

Az Orbán-kormány előtt adva volt a történelmi lehetőség, megcsinálhatta volna a modern Magyarország első többletes költségvetési évét, így csökkentve például az államadósságot, amely a következő években a GDP 10-20 százalékával is megugorhat attól függően, hogy csak Paks 2-t építünk vagy olimpiát is rendezünk hozzá. A decemberi pénzköltés a várakozásoknál is vastagabb lett, hisz a most nyilvánosságra hozott adatok szerint az utolsó hónapban 3353,6 milliárd forintot költött el a kormány.

A költségvetési törvény 16 983 milliárd forintig engedélyezte a kormánynak a költekezést, ezzel szemben végül 19 003 milliárd forintot költöttek el december utolsó napjáig. A decemberi 3 ezer milliárdos költés önmagában fedezné vagy Paks 2 építését vagy a komplett olimpiarendezés költségvetést. 2016 novemberében az államháztartás havi kiadásai 1729 milliárd forintra rúgtak, ezzel szemben áll a decemberi 3353 milliárdos számla.

Az NGM által kiadott 20 oldalas tájékoztató kísérletet sem tesz annak megmagyarázásra, hogy a kormány miért engedte el a tavalyi hiányszámot, illetve azt sem hogy milyen gazdasági/társadalmi előnyök származnak ebből a döntésből, mint ahogy az alternatív döntési forgatókönyvekkel sem álltak elő. Így nem tudni, hogy a kormány milyen felhatalmazás alapján döntött a decemberi kifizetésekről.

Stagnáló áfa, megugró céges befizetések

A 2016-os költségvetési év kifejezetten sikeresen alakulhatott volna, hisz a költségvetés bevételei 18 155,3 milliárdra rúgtak, ami 658,2 milliárdos növekedés 2015-höz képest. A legnagyobb mértékben a társasági adóbevételek nőttek, 2016-ban 683,1 milliárd forint folyt be, ami 134,3 milliárd forintos növekedés 2015-höz képest. A dolog szépséghibája, hogy az adóbevételi többlet nem a cégek széleskörű profitnövekedésének következménye, hanem egyetlen cég, az amerikai GE (ex General Electric) adóoptimalizációs célú magyarországi többletadó befizetésből származik. Az áfa-bevételek alig 4,6 milliárddal nőttek, ami 3290,3 milliárdos összbevétel mellett pimf tétel, vagyis kifulladni látszik a fehéredés (online kassza, ekáer) miközben a fogyasztás jelentősen nőtt.

Nőttek 29 milliárd forinttal a személyi jövedelemadó bevételek - így 1717,6 milliárd forintot fizetett be a lakosság. A növekedés egy százalékos szja-kulcscsökkenés mellett következet be. Egyszeri bevételként jelent meg az állami földértékesítés, amiből 100,6 milliárd forint folyt be, ez is a 2016-os költségvetési mozgásteret bővítette.

Itt fizették ki a milliárdokat

A 19 003,6 milliárdos kiadási összeg - a hatalmas decemberi költekezés ellenére is - csak 269,3 milliárd forinttal haladja meg a 2015-ös szintet. Igaz 2015-ben számolatlanul ömlött ki az uniós támogatás a költségvetésből a lejáró határidők miatt - ám tavaly nem érkeztek érdemi támogatások Brüsszelből. A most nyilvánosságra hozott számokból kiderül, hogy a költségvetési intézmények decemberben 2124,5 milliárdot költöttek el nem meglepő módon, ugyanis ezen a soron csatornázták ki a pénzeket az államháztartásból. A teljes kiadás ezen a soron kismértékben emelkedett 2015-höz képest pedig az elmaradt uniós támogatások miatt 23 százalékos csökkenéssel számoltak.

Csökkenő szociális kiadások

Persze van, ahol spórolni tudott a kormány: például a szociális kiadásokon. Tavaly a nemzeti család és szociálpolitikai alap kiadásai 671,1 milliárd forintra rúgtak, ami 4,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Minden soron csökkentek a kiadások, legyen az a családi pótlék, a közgyógyellátás vagy épp a korhatár előtti nyugdíj. Ezzel szemben nőttek az állami vagyonra költött kiadások, tavaly erre a célra már 372 milliárd forint ment el ami meghaladja a GDP egy százalékát.

Nyugdíjakra 3054,5 milliárd forintot költött az állam, ami 66,8 milliárdos vagyis mintegy 2,2 százalékos növekedés 2015-höz képest. Az Egészségbiztosítási Alap egész éves kiadásai 1089,9 milliárdra rúgtak, amely már így is 13,5 százalékkal növekedett a béremelések miatt.

Növekvő költségvetési adósság

Az államháztartási hiánnyal párhuzamosan nőtt a központi költségvetés adóssága: decemberben az összeg 25 430 milliárd forintra rúgott, ami 730,3 milliárdos növekedés egy év alatt. Folytatódott a devizaadósság leépítése, tavaly már csak az adósság 24,6 százaléka - 6256 milliárd forint - volt devizában nyilvántartva - ami jelentősen növeli a finanszírozási biztonságot, hisz az állam egyre kisebb devizakockázatot vállal fel.