Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2015-ös költségvetési deficit kapcsán kevés szó esik arról, hogy az EU-kifizetések egy része a gyakorlatban korábbi költségvetési kiadást helyettesít, tovább az uniós támogatások révén jelentős állami bevételek is keletkeznek - például a bérek szja-tartalma, az ennek révén vásárolt termékek áfa-tartalma -, amelyek javítják a költségvetés egyenlegét - állapították meg a kutatók.

Közvetett módon kedvezően hatnak az államháztartás helyzetére a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai is, hiszen azok jelentős részét az itthon maradottak támogatására költik, növelve a hazai vásárló erőt, s ezen keresztül a költségvetés adóbevételeit.

Az uniós be- és kifizetések több ágból tevődnek össze. A költségvetés szempontjából kiadás a GNI 1 százalékának megfelelő, az EU-tagsággal együttjáró befizetés a közös kasszába, ugyanakkor hasonló az EU-tól kapott közvetlen mezőgazdasági támogatások értéke (ezeket korábban a költségvetés állta).

A GKI azt vizsgálta hogyan hatott az EU-támogatások erőltetett kifizetése és a külföldön dolgozók hazautalása a költségvetés bevételeire, s ezen keresztül a hiánycél elérhetőségére. A vizsgált időszakban (2007-2015 között) alatt az EU-támogatások mértéke ingadozott, azonban az évek előre haladtával egyre nagyobb lett. Tetőpontját 2014 utolsó negyedévében érte el, ekkor a támogatások már a GDP több mint 8 százalékát tették ki. A külföldi munkavállalók hazautalt jövedelme ugyancsak emelkedő tendenciát mutat, relatív értéke 2014 első negyedévében érte el az addigi maximumát, ami akkor a GDP több mint 4 százalékát tette ki.

Uniós támogatások és hazautalás alakulása (GDP százalékában)
Kép: A teljes grafikonért kattintson!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta a költségvetés és az uniós támogatások kapcsolatát. Eszerint 1858 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, miközben 677 milliárd forint hozzájárulást kellett fizetni az uniós büdzséhez. A következő évekre is korábbi arányokat tételezve fel 2014-ben a GDP 0,6, 2015-ben pedig a 0,8 százalékának megfelelő nettó többlet jövedelme keletkezett az államháztartásnak.

Ha pedig a külföldön dolgozók hazautalt jövedelmeinek felét költötték fogyasztásra, (aminek átlagosan 20 százalék az adótartalma), úgy ez a költségvetésnek az utóbbi években a GDP 0,4 százalékának megfelelő bevételi többletet jelentett.

E bevételek nélkül az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka felett lenne. (Ráadásul a magánnyugdíj-pénztári vagyon és a korábban odairányuló éves befizetések "einstandolása" is javítja a helyzetet.)

Az EU-támogatások abban is segítettek,hogy a leromlott szociális, egészségügyi, oktatási, közlekedési infrastruktúrát nem költségvetési forrásokból kellett felújítani, fejleszteni. Ez a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő költségvetési kiadástól mentesítette a kormányt.

Kérdés, hogy idén, amikor a kormány szándékai szerint 2000 milliárd forintot meghaladó támogatást kívánnak kifizetni, hogyan hat mindez ez a költségvetés helyzetére. Költségvetési bevételt termelő módon ugyanis e pénzeknek csak egy töredéke lesz elköltve. A GKI becslése szerint mintegy 500 milliárd forint tényleges (számlákkal igazolt) költés valószínű 2016-ban, ami GDP-arányosan 0,6 százalékpontos hiánynövekedést okoz a tavalyitól elmaradó adó- és járulékbevételek miatt - olvasható az elemzésben.

A hivatalos és az extra bevételek nélküli áht-hiány alakulása
Kép: A teljes grafikonért kattintson!