Ahogy Magyarországon közeledik a hét végi parlamenti választás, egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor, az összeférhetetlen magyar miniszterelnök lesz a a győztes. Kevés olyan politikai vezető van, aki olyan heves szenvedélyeket kavar, mint Orbán. A messianisztikus önbizalommal megáldott politikust majdnem kult típusú elragadtatással rajongják körül hívei. Úgy tekintenek rá, mint a nemzet megmentőjére - írja a The Economist.

Olyan emberre, aki megóvta Magyarországot az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap fojtogatásától, a pénzéhes multiktól, a kapzsi bankoktól és az urbánus liberálisoktól, akik eladnák az országot a külföldieknek. Ellenfeleinek szemében azonban Orbán egy igazi autokrata, aki gátlástalanul kibújik az ellenőrzés alól. Kinek van igaza?

Ráfagyott a mosoly az arcukra

Az üzleti lap portálján megjelent szerkesztőségi cikk ezután felidézi Orbán Viktor pályafutását. A budapesti és az oxfordi egyetemen folytatott tanulmányai után az akkor még laza radikális liberális szövetségnek számító Fidesz egyik vezető személyisége lett, aki a Nagy Imre újratemetésén az oroszok haza küldésével szerzett hírnevet magának. A The Economist szerint Helmut Kohl akkori német kancellár hatására formálta át a Fideszt jobb-közép néppárttá. Ezt követően 1998-ban nyertek, 2002-ben és 2006-ban vesztettek, 2010-ben pedig példa nélküli kétharmadot szereztek.

Azóta a Fidesz jobbra mozdult. A kormány választások után kiadott nemzeti deklarációját követően a cinikus bírálók úgy vélték, hogy az észak-koreai sztálinista diktátor mintájára Kedves Vezetőnek kellene szólítani Orbánt. Ezeknek a kritikusoknak azóta ráfagyott az arcukra a mosoly. Az állami televízió a kormány propagandaeszközére emlékeztet. Az Orbán barátai kezében lévő cégek a média és a tágabb gazdaság jelentős részét ellenőrzik. A Fidesz volt képviselőit vagy szövetségesit nevezték ki számos állami intézmény, köztük a jogszolgáltatás, a médiahatóság és az ügyészség élére. A hivatalos álláspont szerint ezek a szervezetek ennek ellenére megőrizték függetlenségüket.

Versenytárs nélkül

Orbán azért tudta mindezt megtenni, mert sem pártján belül, sem azon kívül nincsenek ellenfelei. A valaha erős magyar baloldal szétspriccelt. Az elmúlt hónapok botránya, hogy Simon Gábor, a Magyar Szocialista Párt korábbi elnökhelyettese lemondott minden tisztségéről, majd később letartóztatták, mert kiderült, hogy eltitkolt osztrák bankszámlán több százezer eurót tartott. Simon azt állítja, hogy a pénz tiszta forrásból származik.

Ha Orbán a várakozásoknak megfelelően megnyeri a vasárnapi választást, akkor a The Economist szerint arra használja fel a következő négyéves ciklust, hogy mindent ott folytasson, ahol az előzőben abbahagyta. Tovább központosítja a hatalmat, támadásokat intéz Magyarország képzelt ellenségeivel szemben és tovább polarizálja a már most is mélyen megosztott társadalmat.

Egyrészt-másrészt

A nagy adminisztratív terhek fennmaradtak és a szabályozási környezet még bizonytalanabbá vált - idézi a Financial Times (FT) az OECD Magyarországról szóló jelentését az üzleti környezetet is elemző cikkében. A szervezet szakértői a konzultációk és a hatáselemzések hiányára vezetik vissza a gondokat. A kemény kezű, kiszámíthatatlan intézkedések kétségtelenül bosszantják az üzleti közösséget az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta. Főként a visszamenőleges hatályú, úgynevezett válságadókkal van tele a hócipőjük. A forint a gazdaság hosszú távú kilátásaival kapcsolatos aggodalmak miatt 16 százalékkal gyengült az elmúlt négy évben.

Ugyanakkor Dirk Wölfer, az elmúlt években a befektetési klíma romlását keményen bíráló Német Kereskedelmi Kamara elnöke pozitív vélemény fogalmazott meg. Általában azt érzékeljük - fejtegette az FT cikke szerint -, hogy a vállalatok picit jobban érzik magukat, mint a jelenlegi kormányzati ciklus elején.