Mivel az MNB növekedési hitelprogram (nhp) második szakasza keretében az igénybevétel április folyamán átlépte a 100 miliárd forintot, a bank - a terméktájékoztatóban foglaltaknak megfelelően - május eleje óta minden hónap első keddjén rövid elemzést tesz közzé a program addigi kihasználtságáról és a hitelek legfontosabb statisztikai jellemzőiről. Kedden jelent meg a hatodik ilyen havi tájékoztató.

A friss adatközlés alapján október 3-ig a programban résztvevő hitelintézetek már 402,7 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a jegybanknak (a havi növekmény az augusztusi 42 milliárd után szeptemberben 65 milliárd forint volt). Ebből a hitelintézetek idáig 330,1 milliárd forintot folyósítottak (itt a havi növekmény augusztusban 34 milliárd, majd szeptemberben pedig 58 milliárd forint volt) a programban résztvevő kis- és középvállalkozásoknak (kkv), 13 588 ügylethez és 9 827 vállalkozáshoz kapcsolódóan - derül ki az összesítésből.

Forrás: MNB, Napi.hu-számítás

Az MNB monetáris tanácsa (MT) szeptember elején döntött úgy, hogy az nhp2 keretösszegét a duplájára, 1000 milliárd forintra emeli, mert már akkor látszott, hogy év végéig nem lesz elég az első 500 milliárd és 2014. december 31-ig tartó szerződéskötési időszak vége előtt kimerül. Az MT arról is határozott, hogy a pénzügyi lízing, valamint az uniós támogatások előfinanszírozásának lehívására rendelkezésre álló határidőt 2015. június 30-ig meghosszabbítja, változatlanul hagyva a szerződéskötésre vonatkozó 2014. végi határidőt.

Az MNB 2013 júniusában indította el az nhp1-et, majd annak meghosszabbítása mellett döntött. Az MT a tavaly október 1-jén induló nhp2 keretösszegét 500 milliárd forintban határozta meg azzal, hogy az szükség esetén maximum 2000 milliárd forintig emelhető.

Az nhp1 keretében a a hitelintézetek összesen 701 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódóan. Ezen belül az első pillér keretében az igénybevétel 472 milliárd, második pillérben, azaz devizahitelek kiváltására 229 milliárd forint jutott.

A leszerződött összeg több mint 98 százaléka új hitel (az nhp2 keretében a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek - és az új lízingügyletek - (első pillér) részesedése 59 százalék, az új forgóeszközhiteleké 26 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 15 százalék. A második pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 72 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 28 százalék; a második pillérben folyósított hitelek 79 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 21 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.

Az nhp2 keretében nyújtott hitelek adatai (okt. 3-ig)
MegnevezésI. pillérII. pillér
Új beruházásiÚj forgóeszközEU-sBeruházásiForgóeszköz
Szerződéses összeg (milliárd Ft)235,1101,557,76,12,3
Átlagos hitelméret (millió Ft)23,656,935,731,857,4
Szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő (év)6,91,71,46,32,1
Forrás: MNB

Az első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos hitelmérete 24 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 57 millió, míg az EU-s hiteleké 36 millió forint.

Az első pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,9 év, az új forgóeszközhiteleké 1,7 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,4 év, míg a második pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,3 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké pedig 2,1 év.

Az eddigi adatok alapján az első pillérben a nagybankok 264 milliárd forint összértékű kihelyezéseinek fele új beruházási hitel, míg a kis- és közepes bankoknál 96 milliárdos állományán belül 79 százalék, a takarékszövetkezetek 34 milliárdján belül pedig 78 százaléka ezek súlya. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban.

Vállalatméret szerint az látható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 78 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kkv-knál 46-51 százalék az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlásnál a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek mintegy háromnegyede e három ágazatba irányul.

Hitelek ágazati eloszlása (egyéni vállalkozók nélkül)
Kép: Forrás: MNB

A regionális eloszlás ennél kiegyensúlyozottabb: az eddig leszerződött összeg 26 százaléka jutott a fővárosra és Pest megyére, 17-17 százaléka az Észak-, illetve a Dél-Alföldre, 12 százaléka a Dél-Dunántúlra, 11 százaléka a Nyugat-Dunántúlra, 10 százaléka a Közép-Dunántúlra, valamint 7 százaléka Észak-Magyarországra.