Azt, hogy a brit szavazók döntésének milyen hatása lesz hazánkra, szinte lehetetlen számszerűsíteni, mivel a kilépési egyeztetések még el sem kezdődtek, sőt, a friss hírek szerint évekig nem is fognak. Miután pedig nekiláttak a tárgyalásoknak, azok várhatóan több évig is elhúzódhatnak, így egyelőre megjósolhatatlan ezek végeredménye. Ugyanakkor a brit-magyar gazdasági kapcsolatok áttekintése segíthet abban, hogy a Brexit hatásait kutatva az igazsághoz közeli eredmény születhessen. A legfrissebb MFB-Periszkóp most ezt próbálta meg.

Egy biztos: Nagy-Britannia fontos kereskedelmi partnerünk, hiszen 2015-ben exportot tekintve a nyolcadik, az importoldalon pedig a tizenharmadik legfontosabb üzletfelünknek számított. Ekkor hazánk 1088 milliárd forint értékben (a magyar GDP 3,2 százalékát elérő arányban) exportált árut az Egyesült Királyságba, míg az import értéke 476 milliárd forint volt.

Magyarország Egyesült Királysággal folytatott külkereskedelme és a kapcsolat GDP-arányos súlya

Ezek a számok a 2010-es visszaesést követően az elmúlt években szépen növekedtek, ám félő, hogy ezentúl ez nem így lesz. Ennek pedig igen egyszerű oka van: a várható új vámszabályok miatt az áruk a jelenleginél nehezebben (lassabban és/vagy drágábban) juthatnak el a vevőhöz. A most kialakult bizonytalanság sem segít, hiszen ilyen helyzetben kevesen vannak azok, akik bővíteni mernék a forgalmat a két ország között. Persze nem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben: a régióban a csehek, a lettek, a litvánok és a szlovákok is jobban függnek a britektől, így a kilépés náluk még nehezebb helyzetet teremtene ilyen szempontból.

Más a helyzet azonban, ha a tőkeberuházásokat nézzük: itt az állományt tekintve a második helyen állunk Lengyelország mögött, GDP-arányosan ugyanakkor a dobogó tetejét foglalta el a magyar gazdaság, miután a helyi GDP 4,6 százalékára rúgott a brit portfoliótőke nagysága. Ennek megfelelően a posztszocialista uniós országok közül 2014 végén a beruházott brit tőke állománya hazánkban volt a második legnagyobb (Lengyelország: 7,1 milliárd dollár, Magyarország: 6,9 milliárd dollár), és GDP-arányosan is a második helyet foglaltuk el Bulgária mögött (5,0, ill. 5,1 százalék).

Hogy ez meddig marad így, az jó kérdés. Az uniós tagság megszűnésével a szigetországi befektetők ugyanis átgondolhatják, újraértékelhetik itteni kintlévőségeiket. Persze a minél nagyobb piac és a folyamatosan növekvő vásárlóerő a Brexit után is vonzó lenne a befektetőknél, így nagy kérdés, hogy miben sikerül végül megállapodnia Nagy-Britanniának és az EU-nak.

Elmaradó családtámogatások

A családtámogatások alatt most nem az állami programokat kell érteni, hanem az ott dolgozó magyarok hazautalásait, amivel legfőképpen szüleiket, rokonaikat segítik meg. Mégpedig nem is kevés pénzzel: 2010-ben 116,3 millió, 2015-ben 372,9 millió dollárral a Világbank adatai szerint. Mindez forintban mai árfolyamon 102,4 milliárd forintot jelent. Persze ezen összeget nehéz pontosan megjósolni, amit jól mutat az is, hogy a Nagy-Britanniából külföldre áramló összegek nagyságát a különféle mértékadó nemzetközi számítások jelentős szórás mellett 1,5 és 16,5 milliárd font közé teszik.

Hazautalások az Egyesült Királyságból (2015)

Hogy a Brexitnek milyen következménye lesz ezen összegekre az persze nagy kérdés ma még. A skála a szabad munkavállalás kisebb korlátozásától a szigetországi munkavállalás teljes tiltásáig terjedhet, így annak mértékében okozhat munkaerő visszaáramlást a magyar munkaerőpiacra és csökkenést a hazautalások volumenében.

Régiós kitekintésben ismét második Magyarország, nálunk csak a lengyelek utaltak haza több pénzt, egészen pontosan 1,1 milliárd dollárt. GDP-arányosan két balti állam (Lettország és Litvánia) került az első helyekre 1 százalék körüli értékkel. Magyarországon a GDP 0,3 százalékát érte el a hazautalások összege 2015-ben, ami a posztszocialista EU tagországok rangsorában a harmadik legmagasabb arány, viszont a szlovák és lengyel ráta sem sokkal kisebb.

Mínusz 465 milliárd forint

Nagy-Britannia az EU egyik legnagyobb befizetője, az ország kiválásával pedig elképzelhető, hogy a Magyarországra érkező uniós források jelentősen megcsappannának. A mostani 2014 és 2020 közötti időszakban hazánk 21,5 milliárd eurónyi forrást hívhat le a közös kasszából, ami a hatodik legnagyobb támogatási összeg az EU-ban.

Mivel a Brexit-tárgyalásoknak egyelőre még a kezdetét sem látni, ezért az MFB Periszkóp szerzői szerint legfeljebb 2019-2020-ban várható forrásvesztés, ennek összege pedig elérheti a 23-24 milliárd eurót is. Hazánk, amennyiben ezt a kieső összeget a többi tagállam nem pótolja, úgy összesen 1,4-1,5 milliárd eurótól eshetne el, azaz mai árfolyamon közel 465 milliárd forinttól. Ennek hatása - két évre elosztva - az éves magyar GDP nagyjából 0,7-0,7 százalékát éri el, amivel a régióban GDP-arányosan a legnagyobb veszteséget szenvedné el a magyar gazdaság. Amennyiben pedig az összeget nézzük, úgy Lengyelországot követve a romániai és csehországihoz hasonló összegtől esne el Magyarország.

Az uniós költségvetésből való brit kivonulás hatása az új tagállamokra
Kép: Forrás: House of Commons, Európai Bizottság, Eurostat, ECB, MFB

Persze könnyen elképzelhető, hogy Nagy-Britannia 2020-ig megmaradt nettó befizetőnek, így csak az azt követő időszakban lehetne a források csökkenésével számolni. Azt pedig, hogy mi lesz 2020 után, még Brexit nélkül is lehetetlen megjósolni, egyelőre az is kérdés, hogy egyáltalán jár-e majd az addigiakhoz hasonló támogatás a tagországoknak.

Bedőlő forint?

Rossz hír, hogy a brit EU tagságról tartott szavazást követően a forint árfolyama egyértelműen gyengült és még mindig nem fedezhető fel jele annak, hogy korrigálna, azaz erősödne a hazai deviza akár az euróval, akár az amerikai dollárral szemben - olvasható az elemzésben, amely megemlékezik arról is, hogy a Brexit szavazást követően határozott, ám a Lehman Brothers csődkérelmét követő zuhanástól elmaradó mértékű eséssel reagált a hazai részvénypiac.

A forint/dollár árfolyam változása különböző sokkokat követően

Márpedig a részvényárfolyamok zuhanása, a tőzsdei cégek kilátásainak romlása azt is előrevetítette, hogy a befektetők egy nem elhanyagolható hányada magyarországi reálgazdasági veszteségekkel is számol, miközben az amerikai monetáris politikai fordulat után, illetve a kínai gazdaság fékezéséről érkező híreket követő napokban ugyanez nem volt jellemző.

Ugyanakkor az állampapírpiacon csak visszafogott hatások jelentkeztek, amiben szerepe volt annak is, hogy az elmúlt évekhez képest egyrészt csökkent a magyar állampapírpiac nemzetközi kitettsége, miután a magyar államkötvények növekvő hányada van belföldi kézben, továbbá egyre alacsonyabb a devizában kibocsátott hányad. Ezenkívül a külföldi megítélést az is javítja, hogy továbbra is feszes a magyar költségvetési politika, a Fitch hitelminősítő az elmúlt hónapokban sorolta befektetésre ajánlott kategóriába a magyar állampapírokat, melyet a következő negyedévekben piaci várakozások szerint akár a másik két meghatározó minősítő (Moody's, Standard&Poor's) is követhet - olvasható az MFB Periszkóp augusztusi kiadásában.

Minket érint a legjobban

Amennyiben a külkereskedelem, a közvetlen működőtőke beruházások, a portfoliótőke beruházások, a pénzbeli hazautalások és az uniós kifizetések GDP-arányos mértékét vesszük alapul, úgy 11 legújabb uniós tagország közül a magyar gazdaság függ leginkább a szigetországgal való kapcsolatok jövőjétől. Ez nagymértékben abból ered, hogy viszonylag jelentős brit tőke van a magyar gazdaságban. Mivel a tőkeberuházások a külkereskedelmi kapcsolatokat helyettesíteni, pótolni is tudják valamelyest, így ez egyfajta stabilitást is adhat, amennyiben a kilépési egyeztetéseknek a brit-EU külkereskedelem jövőjével foglalkozó szakaszai protekcionista irányba haladnának - olvasható az elemzésben.

Az új EU tagállamok GDP-arányos kitettsége a Brexit negatív hatásainak öt vizsgált tényező alapján
Kép: Forrás: IMF, Világbank, House of Commons, Európai Bizottság, Eurostat, ECB, Reuters, MFB

A tőkebefektetések figyelmen kívül hagyásával számolt érintettség alapján már a középmezőny elejére csúszik vissza Magyarország a kitettségi rangsorban, miután megelőzi két balti állam (Lettország, Litvánia) és Csehország is. Ezzel szemben a dél-kelet-európai országok a brit szigetektől való nagyobb földrajzi távolság, a relatíve késői uniós csatlakozás (Románia, Bulgária, Horvátország), illetve a viszonylagos bezárkózás (Szlovénia) miatt a rangsor végén kapnak helyet. Ugyanez mondható el Észtországról is, amely elsősorban a skandináv államok irányába bővíti gazdasági kapcsolatait.