2017. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezer fővel, 91 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 7 ezer fővel, 98 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött. (Tudja mennyi áfát fizet havonta? Kiszámoltuk.)
  • A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 11,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra, az utóbbiaké 0,5 százalékponttal, szintén 3,5 százalékra csökkent.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 15,4 hónap volt; a munkanélküliek 40,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
  • A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúl kivételével minden régióban mérséklődött; Dél-Dunántúlon a növekedés 0,4 százalékpont volt. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 1,8 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent a ráta, de Észak-Alföldön is jelentős, 1,5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható, amely 7,2 százalékos rátát eredményezett; a többi régióban a változás mértéke nem érte el az 1 százalékpontot. A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,2 százalék), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.
2017. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest:
  • A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (http://www.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,8 százalékkal, 268 ezer főre csökkent.
Foglalkoztatottság
2017. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest
:
  • A foglalkoztatottak létszáma 1,4 százalékkal magasabb, 4 millió 451 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 35 ezer fővel csökkent.
  • A foglalkoztatottak közül 4 millió 402 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett. A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,2 százalékkal, 2 millió 409 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma kismértékben, 1 millió 994 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 61,7 százalékra javult.
  • A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 305 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 0,2 százalékponttal, 29,3 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,6 százalékponttal, 84,2 százalékra, utóbbiaké 1,8 százalékponttal, 52,4 százalékra nőtt.
  • A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1 százalék.
  • A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 2,7 százalékponttal Közép-Dunántúlon, de nagymértékű (1,8-2,0 százalékpont közötti) volt a növekedés Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön is. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (72,5 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (63,6 százalék), a két régió közti különbség közel 9 százalékpont.