Kiszivárgott: erre készül az új MNB-vezetés - Beindul a pénzpumpa

A Napi Gazdaság értesülései szerint a márciustól felálló új jegybanki vezetés a BoE programjához hasonló eszközzel lehelne életet a hitelpiacba s próbálná felpörgetni a gazdaságot. Az akció sikere kétesélyesnek látszik.
Lovas-Romváry András, Domokos László, Nagy László Nándor, 2013. február 21. csütörtök, 07:11

A Napi Gazdaság csütörtüöki számának cikke

Piaci információk szerint a magyar jegybank márciustól felálló új vezetése egy, a Bank of England (BoE) által már tavaly nyár óta alkalmazott eszközzel szeretne életet lehelni a halódó magyarországi hitelezési piacba s pörgetné fel a gazdaságot. A tervek szerint az MNB az akció keretében az alapkamatnál akár több száz bázisponttal (!) alacsonyabb kamat mellett nyújtana forintalapú finanszírozást a hazai bankoknak, ha azok cserébe ezeket a forrásokat új hitelkihelyezésekre fordítanák.

Az ötlet információink szerint a brit jegybank nyáron beindított, Funding for lending (forrás a hitelezésért) névre keresztelt programját másolná. A BoE programjának célja az, hogy kedvezményes források biztosításával a bankokat és az építőipari beruházó cégeket arra ösztönözze, fokozzák hitelezési tevékenységüket a nem pénzügyi vállalatok és a lakosság irányában. Az alig valamivel több mint féléves program ugyanakkor helyi elemzők szerint is egyelőre meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott. Bár a jelzálogpiacon érezhetően nőtt az aktivitás és a kamatok is csökkenésnek indultak, azonban a rendelkezésre álló forrásokhoz képest viszonylag csekély összegeket hívtak le eddig a program keretében. A brit lakásépítők szövetségének (BSA) jelzálog-hitelezésért felelős vezetője szerint a program meghirdetésének inkább hangulatjavító szerepe volt, nem pedig közvetlen hatása a jelzálogpiacra. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ugyan a nyár óta eltelt időszakban csökkent a brit bankok forrásköltsége, azonban ez inkább a javuló nemzetközi tőkepiaci hangulatnak lehetett a hozadéka. Brit banki elemzők szerint a program még túl friss ahhoz, hogy egyértelműen értékelni lehessen hatásait, s ha lesznek is ilyenek, azok inkább az idei első félévben mutatkozhatnak meg.

A program hazai alkalmazása során a sikeresség a részletektől függ majd. Fontos tényező lehet, hogy az olcsóbb forrású hitelek eljutnak-e a reálgazdaságba is, vagy valamilyen csatornákon keresztül végül a jegybank különböző konstrukcióiban, esetleg az állampapírpiacon landolnak. Emlékezetes, hogy a Fed kvantitatív lazítási programjainak az egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az általa teremtett friss források egy jelentős része a rövid lejáratú amerikai államkötvények piacán landolt, mélybe nyomva a rövid hozamokat, ugyanakkor a vállalati szektor hitelleépülése még sokáig tartott. Könnyen hasonló helyzet állhat elő itthon is, hiszen sokak szerint a hitelpiac szűkülése Magyarországon nem elsősorban a kínálati, hanem a hitelkeresleti oldal elégtelenségére vezethető vissza.

Egy ilyen megoldástól − a brit helyzethez hasonlóan − nem vár érdemi hatást Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője sem. Véleménye szerint az effajta olcsó likviditás teremtése nem csodaszer. A magyarországi bankrendszer jelenleg fürdik a likviditásban. Ez az eszköz legfeljebb annak a néhány banknak jelenthet segítséget, amely nem kap elég forrást a bankközi piacon − fogalmazott a szakértő. Samu szerint a banki hitelezés erősödéséhez inkább biztonságos kihelyezési lehetőségek kellenének, ezek azonban egyelőre nem látszanak és ezen egy Funding for lending típusú program sem segít.

Az olcsó forrás sem kell

A bankok számára nem a forráshiány, a vállalkozások döntő részénél pedig nem a forrásköltség a fő akadálya a hitelfelvételnek, hiszen aki hitelezhető, az most is kap finanszírozást − vélik az ötletről a lapunk által megkérdezett banki szakemberek. A javaslatban szereplő árazáshoz hasonló kamatszinten (3 havi EURIBOR+2 százalékon) nyújt forintalapú refinanszírozást jelenleg a bankoknak az MFB Zrt., ám e szinten sem kelendőek a hitelek. Ma lényegében senki nem akar beruházni, s ezen egy ilyen kedvező forrású megoldás sem segítene sokat − mondják a bankok, amelyek szerint legfeljebb egy szűk szegmens számára nyílna út. Azon vállalkozások kezdhetnének fejlesztésbe, ahol a szuperolcsó forrás átlendítené a megtérülési terveket a pozitív tartományba.

Az is nagy kérdés, milyen kondíciókkal (lehívás, futamidő és rendtartás) lehetne igénybe venni a hitelt az MNB-től; lenne-e például végső ügyfélkamat-kikötés a hitelek mögött, valamint éven belüli ügyletekre fel lehetne-e használni a kölcsönt? − sorolják a bankok. Visszatérő kérdés, hogy vajon a korábbi hitelek olcsóbb refinanszírozására felhasználhatóak lennének-e a jegybanki források, illetve más bank hiteleit is kiválthassák a jelentkezők − ebben az esetben ugyanis a jó ügyfelekért komoly árazási verseny kezdődne, ám a többség ebből aligha profitálna.

Felvetődhet egy olyan megoldás is, hogy a kiváltásra hitelt csak az eredeti hitellel megegyező vagy akár azt 10-20 százalékkal meghaladó összeg felvételére vállalkozó ügyfelek kaphatnák. Bár így valóban élénkülhetne a hitelezés, ám a szakemberek ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek: már csak a szabályozók miatt is, a konzervatív, cashflow-alapú finanszírozási modellhez visszatérő bankrendszer ma annyi pénzt "szeret" hitelezni, amennyire a cégnek valóban szüksége van. Ráadásul a vállalatok sem szeretnek ma már "céltalanul" eladósodni.

mnb
HOZZÁSZÓLÁSOK
 

obsi, 2013.02.22 12:06

Egy adalék, hogy mi határozza meg pl. az EUR/HUF árfolyamát a mai napon szakmailag: http://tozsdeforum.hu/gazdasag/most-figyelj-a-forintodra-ma-barmi-megtortenhet/

...majd nézzük meg, hogy mekkora is a befolyás "szakmai" alapon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2013.02.22 11:14

@antitroll:

A másik lényeges dolog: törvényes volt ebben az országban a hatalom átmentés, oljszőkítés, rabló privatizáció, devizaalapú forint hitel, unit linked biztosítások, szemet kilövetni, Tocsik, Posta bank, stb. így hirtelenjében.

Nem csak az bűn amit a törvény elítél.
Valamit már csak a történelem tud elítélni.
...és történelmet is lehet hamisítani!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2013.02.22 11:10

@antitroll:

Ön szerint a kerbankok heti (napi) swap adatai és az mnb-ben tárolt pénzeiknek hiteles mozgása és az mnb árfolyam ingadozásra várható válaszlépései mennyiben segítenek egy nemzetközi pénzügyi csoportot spekulációik kidolgozásában?...
Vagy ők Ön szerint miből dolgoznak?...
Politikusok beszólongatásaiból?...

Na!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2013.02.22 10:27

@obsi:
Szerintem ezt eddig politikusokon kívül senki nem állította, ami nem hitelesség sziklaszilárd támasza. A kijelentő mód nem feltétlen állja meg a helyét akkor sem, ha arra célzol, hogy feljelentés született az IMF-nek átadott pénzügyi információk kapcsán. Tartok Tőle, hogy van ennek némi kampány íze.
Senki nem tudja, konkrétan milyen információk kerültek az IMF tudomására, amelyeknek állítólag nem szabadott volna. Én csak annyit tudok, hogy az IMF elég sok információhoz jogszerűen hozzá kell, hogy jusson, amelyet a hitelszerződés és nemzetközi kötelezettségvállalás határoz meg.
Szóval várjunk a tényekre, a kormánynak nem ez az első nekifutása a jegybanknak és le is pattant rendesen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2013.02.22 09:54

...mint kiderül(t) Simorék törvénytelen eszközök alkalmazásával segítették a forint ellen spekulálókat!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html