A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A Magyar Telekom Nyrt. májustól vezette be a tranzakciós díjat, számlánként bruttó 142,24 forint értékben, amit utólag és csak akkor számol fel, ha az ügyfél ténylegesen a postán, sárga csekken fizeti ki az összeget, vagy ha személyes ügyfélkapcsolati ponton egyenlíti ki számláit. A média- és hírközlési biztos vizsgálatot indított a Telekommal szemben, azt azonban nem tudni, hogy folyik-e vizsgálat más cégek esetében, amelyek hasonló gyakorlatot folytatnak. A biztos és a Telekom most arra jutott, hogy további egyeztetést folytat a postai csekken befizetett számlák után felszámított díjjal kapcsolatban, a leginkább érintett − szociálisan hátrányos helyzetű − előfizetői kör esetleges tehermentesítéséről. (A vita végkifejlete nehezen megjósolható, azonban elképzelhető, hogy a távközlési cégek nem könnyen hajlanak meg a hivatal előtt, miután kiderült: újabb teher sújtja őket, ha az év közepétől a kormány bevezeti a telefonadót. A Telenor 127 forintos tranzakciós díjat számol fel, a Vodafone pedig korábban azt közölte, hogy vizsgálja a sárga csekkekre kivetendő díj lehetőségét.)

A fogyasztóvédelmi törvény folyamatban lévő módosításához ugyanakkor benyújtottak egy javaslatot, amely szerint a közszolgáltatók − ideértve a hírközlési társaságokat is − a jövőben nem számlázhatnák tovább az ügyfeleknek a Magyar Posta Zrt. által felszámított csekkdíjat. A módosító is bizonyítja, hogy az Invitel múltbéli gyakorlata nem jogellenes, hiszen jelenleg nincs olyan jogszabály, amely a postai csekk díjának továbbszámlázását a fogyasztónak tiltaná − érvelt az Invitel.

A jogszabály-módosítás a Posta pozícióját kívánja erősíteni, amely 2013-tól teljesen elveszti monopóliumát, ráadásul a távközlési cégek is jelentős tételt vonnának ki a kasszájából, a hagyományos szolgáltatások piaca pedig folyamatosan zsugorodik. A Posta korábban arról tájékoztatta lapunkat,hogy a készpénz-átutalási megbízás igénybevétele 2008-ban 1,6 százalékkal nőtt, azonban a gazdasági válság hatására 2009-től csökkenés tapasztalható, amelynek mértéke 2009-ben 4,2, 2010-ben pedig 3,7 százalék volt.