BUX
38657

Kiürül a vidék - mutatjuk, hová költöznek a magyarok

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarországon. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) úgy becsüli, hogy nyolc év alatt 500 ezer ember vándorolhatott külföldre, miközben százezrek költöztek a keleti és déli országrész településeiről a fővárosba és Nyugat-Magyarországra.

Szabó Dániel, 2017. június 29. csütörtök, 17:04

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2 százalékkal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. Ebben a számításban viszont nem szerepelnek az olyan külföldön élők vagy dolgozók, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve: velük már a valós csökkenés 500 ezer körül lehet - derül ki a GKI 500 lakosnál népesebb településeit vizsgáló kutatásából.

A mérés alapján az ország két, jól elkülöníthető részre a népességnyerőkre és a lakosságvesztőkre bomlik. Ezen belül a déli, dél-keleti és észak-keleti országrészen található településeken nagy népességcsökkenés történt. A legnagyobb vesztes Miskolc, ahol a legnagyobb volt a népességszám zuhanása: 12 ezer fő költözött el a borsodi megyeszékhelyről. A legnagyobb nyertesek viszont Budapest (és környéke), valamint az északnyugati határszél települései és városai. A belső migráció kisebb arányban, de a Közép-Dunántúl egy részének lakosságát is feltornázta. Kisebb növekedési pontok láthatóak még Kecskemét környékén is. (Ez vélhetően a Mercedes helyi üzemének is köszönhető.)

A népességfogyás kiemelkedő mértékű, több mint 10 százalékos volt 244 településen, ezek 62 ezer főt vesztettek 2007 és 2015 között. Csaknem ezer településen 3-10 százalék közötti volt az elhagyók aránya, ezeken a helyeken összesen 264 ezerrel kevesebben laktak két éve, mint 10 évvel ezelőtt. Enyhe növekedést ért el a népességben 190 település (a nyereség 93 ezer fő), míg erőteljesen (több mint 10 százalékkal) gyarapodott 103 település, ahol 58 ezer fővel duzzadt a lakosság száma.

A változást a természetes szaporodás és fogyás, a belföldi vándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az országon oda- és elvándorlás súlya meghatározó. A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg  Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően északnyugat felé mozog, amelynek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek, valamint a külföldi munkavállalás lehetősége.

Északnyugati átjáró

A települések 2015-ös állandó lakosainak számához viszonyítva 318 településen 10 százaléknál nagyobb arányú volt az elvándorlás (nettó 71 ezer fő költözött el más településre). 3-10 százalék közötti volt a létszámvesztés 846 településen (összesen 145 ezer fő veszteség érte emiatt őket). Ugyanakkor 3-10 százalék közötti belső vándorlási többlet volt 225 településen (147 ezer fő) és 10 százalék feletti többlet 134 településen (96 ezer fő).

Azt, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. A legfontosabb tényező az elérhető munkahelyek száma, valamint az ott szerezhető jövedelmek. Ez utóbbit közelíti az szja-bevallásokban megjelenő nettó jövedelmek nagysága. Az az egy szja-bevallóra jutó éves nettó reáljövedelem változás alapján 368 településen csökkentek mintegy 77 ezer forinttal csökkentek 6 év alatt reálértéken. A legrosszabb esetekben (Kőkút, Tiszaberek és Boldogkőújfalu) 25 százaléknál nagyobb mértékben is, míg 96 településen stagnáltak az egy bevallóra jutó reáljövedelmek.

A bérkülönbségek szívják el a népességet

Több mint ezer településen enyhe, reálértéken 144 ezer forintos, míg 166 településen érezhető, évi 4 százalék feletti növekedés volt (424 ezer forint reálértéken). Ugyanakkor 38 településen több mint évi 10 százalékkal emelkedtek az átlag reáljövedelmek. A térképen kékkel jelölték a bérnövekményt, míg feketével a csökkenést.

A jövedelemtöbblet kimagasló volt Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén. Vagyis jellemzően éppen ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni. Mindez annak ellenére, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi terítésben. Vagyis az uniós támogatások csak részben érték el céljukat: a területi kohézió erősítését, a népesség helyben maradását a helyi foglalkoztatás bővítése révén. (A kormány idei minimálbér emelésének hatását még nem vizsgálták a kutatásban, azonban a Policy Agenda szerint ez is csak az ország szétszakadásához vezetett.)