A január havi 5,5 százalékos emelkedést követően a február-májusi időszakban átlagosan 2,5 százalékkal volt magasabb a születések száma az egy évvel korábbihoz képest. A június-szeptemberi időszakban viszont átlagosan 2 százalékkal kevesebben látták meg a napvilágot, mint 2014 azonos hónapjaiban.

A halálozások száma az év hat hónapjában emelkedett, háromban mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszhatott. A július-augusztusi átlagosan 6,3 százalékos emelkedés hátterében pedig a hőhullámok halandóságra gyakorolt kedvezőtlen hatása állhat. Ezt követően szeptemberben 7,9 százalékkal kevesebb elhunytat regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A halálozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a születéseké, így a természetes fogyás a 2014. január-szeptemberi közel 25 ezerrel szemben 2015 első kilenc hónapjában közel 31 ezer főre nőtt.

Januártól szeptemberig 13 százalékkal több házasságkötést anyakönyveztek, mint egy évvel korábban, a frigyek száma mind a kilenc hónapban felülmúlta az egy évvel korábbit, ezen belül júliusban 25 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint az előző év azonos időszakában.

Ezer lakosra 9,3 élveszületés és 13,5 halálozás jutott. Míg előbbi 0,1, az utóbbi 0,9 ezrelékponttal volt magasabb a 2014. január-szeptemberinél. A természetes fogyás mértéke (0,8 ezrelékponttal) 4,2 ezrelékre emelkedett. Az év első kilenc hónapjában ezer élveszületésre 4,1 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,5 ezrelékpontos csökkenést jelentett az előző év január-szeptemberihez viszonyítva. A házasságkötési arányszám (5,1 ezrelék) 0,6 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A születések száma régiónként különböző mértékben változott, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent (1,3, illetve 0,8 százalékkal), a többi régióban emelkedett. A növekedés mértéke Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb (2,5, illetve 2,4 százalék). Az elhunytak száma mindegyik régióban növekedett, különösen Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon (10, illetve 9,2 százalékkal). Az év első háromnegyedében a természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett, a legjelentősebben, közel 50 százalékkal Közép-Magyarországon.  A házasságkötések száma mindegyik régióban nőtt. A legnagyobb mértékben, egyaránt közel 20 százalékkal Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön.