Fel van adva a lecke a magyar gazdaságpolitikusoknak. Pénteken ugyanis Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője bejelentette, hogy Brüsszel teljes mértékben osztja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal kapcsolatos véleményét. A két intézmény továbbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott csütörtöki washingtoni megbeszélését követően úgy fogalmazott, hogy a Valutaalap mielőtt eldönti, hogy kezd-e, és ha igen, mikor tárgyalásokat egy készenléti hitelmegállapodásról; olyan lépéseket szeretne látni, amelyek jelzik a magyar kormány erős elkötelezettségét a makrogazdasági stabilitás iránt. Minden valószínűség szerint olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés − mondta Fellegi, aki szerint a hitelkeret összegéről még nem volt szó.

A brüsszeli szóvivő szerint az Európai Bizottság (EB) álláspontja az, hogy a hiteltárgyalások előfeltétele az MNB függetlenségének biztosítása. A közelmúltban hozott magyar törvények jogi elemzését hamarosan elvégzi az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jogi szolgálata, és annak alapján az EB holnap döntéseket hozhat.

Már a fontolva visszavonulás jeleit mutatja a magyar kormányfő is. Az új jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós jogi érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a kabinet, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok − mondta Orbán Viktor pénteken a közrádióban. A túlzottdeficit-eljárásról azt mondta: az a múltra nézve indokolt, a jövőre nézve viszont nem − 2013 januárjától kivezetik az egyszeri intézkedéseket, és addig megszületnek az átalakítás nagy szerkezeti reformjai.

Orbán a magyar államcsődöt "komolytalan dolognak" tartja. Az IMF-tárgyalások egyetlen kérdésről szólnak: arról, milyen gazdaságpolitika szükséges ahhoz, hogy a Valutaalaptól felvett hitelt Magyarország vissza tudja fizetni − fogalmazott a kormányfő, aki szerint ehhez alacsony költségvetési deficit és csökkenő államadósság kell, amelyek − véleménye szerint − Magyarországon megvannak.