Tízmilliárdos apanázscsökkentés helyett teljesen kivonul az állam a BKV közvetlen finanszírozásból, ugyanis a fővárosi tömegközlekedés támogatására a 2013-as költségvetés tervezet egyetlen fillért sem tartalmaz - tudta meg a Napi Gazdaság Online. A BKV finanszírozásáról folyó tárgyalások az idén hónapokig húzódtak, végül az április végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester által szignált hosszútávú finanszírozási szerződés szerint az idén Budapest megkapja a költségvetésben e célra félretett 32,2 milliárd forintot, ami 2013-ban 22,2 milliárdra olvadna. A főváros tavaly 19 milliárd forint állami támogatást kapott a BKV működtetéshez - a 2009-2010-es 32,2 milliárd után -, amit még kiegészített a diák- és nyugdíjasbérletek után járó árkiegészítés, amely 16,8, illetve 15,9 milliárd forint volt a 2009-ben illetve 2010-ben.

Az eddig ismert tízmilliárdos csökkentéssel párhuzamosan - a kieső bevételek pótlására - a kormány megadta viszont az adókivetési jogot a fővárosnak: ekkor lépett képbe a dugódíj gyorsított bevezetése. A dugódíj, mint közlekedésszabályozási eszköz bevezetését a főváros korábban vállalta - ám a költségvetési támogatások kivezetésnek ígéretével annak az elindítás sürgető költségvetési kérdés lett. Amint arról beszámoltunk, a főváros tervei szerint a dugódíj bevezetésre 2013 júliusában kerülne sor, amiből évi 20 milliárd bevétele lehet a fővárosnak - igaz a bevezetésnek a költségei 15 milliárdra rúgnának.

Az áprilisban szignált főváros-kormány megállapodás szerint a 2013-ra tervezett tízmilliárd forintos támogatás-csökkentés csak az első lépés lett volna, ugyanis a kormány fokozatosan kivonul a BKV finanszírozásból.  Az állam számára az EU és az IMF felé is tett ígéretet a magyar kormány (még a 2008-as hitelfelvétel idején): a hitelezés egyik feltétele volt a tömegközlekedés finanszírozásának átalakítása - a mostani kivonulással ezt az állam egy lépésben végrehajtaná.

Azt nem tudni, hogy a vidéki városok tömegközlekedésének finanszírozásának mi lesz a sorsa, ám az tény, hogy a költségvetés terhe nagyságrenddel kisebb, mint Budapest esetén: évi 2-3 milliárd forint jut erre.

Budapest mégis jól jár?

Ugyanakkor a főváros költségvetési pozíciója nem romlik - hívták fel a Napi Gazdaság Online figyelmét a 2013-as költségvetés készítésére rálátó szakemberek. A készülő tervek ugyanis azzal számolnak, hogy 2013-tól megszűnne az szja bevételek helyben maradó részének települések közötti újraosztása, a tehetősebbektől a szegényebbek felé. Arról egyelőre nincs információnk, hogy az átalakítás veszteseit kompenzálnák-e, és ha igen, miképp.

A költségvetés idén 113 milliárd forintot juttat a személyi jövedelemadó bevételekből az önkormányzatoknak és ezen felül 91 milliárdot úgy osztanak fel, hogy azt nem azok a települések kapják, ahol bevétele keletkezik - vagyis az adózó lakik - hanem ezt a pénzt "gazdagabb" településektől elvonják és azt a jellemzően kistelepülésekre csoportosítják át. Az szja-bevételek jövedelemdifferenciált újraosztásának egyik legnagyobb vesztese eddig értelemszerűen a főváros volt, ezen változtatna a kormányzati elképzelés. A tervek szerint 2013-ban már nem vonnák el ezt a pénzt, így megkapna plusz 23 milliárd forintot - ami még 800 millióval nagyobb is, mint a BKV finanszírozásából kivett összeg. Más kérdés, hogy Budapest ezt az összeget teljes egészében a BKV-ra kívánja-e majd fordítani, vagy talál sürgősebben befoltozandó lyukat.

Hamarosan kiderül

A kormány a napokban véglegesíti a 2013-as költségvetés terveit, azt a jövő heti ülésén jóvá is hagyhatják és június 15-én a parlament elé is terjeszthetik. A korábbi nyilatkozatok szerint a büdzsé fő számait akár már a nyári szünet előtt is elfogadhatja a parlament, ám a végszavazásra nem kerülne sor, azt őszre vagy a szokott decemberi napokra hagyhatják. A kormány a gyors büdzsébeterjesztéssel is deklarálni kívánja, hogy elkötelezett a 2,2 százalékos GDP arányos hiánycél elérésben - ezt szolgálná a fő számok nyári elfogadása is.

Más kérdés, hogy a túl korán elfogadott költségvetés - a bizonytalan makropálya miatt - könnyen elavulhat, ezért annak újratárgyalására lehet szükség az őszi vita során. Ráadásul a kormány a jövő évi adótörvényekkel még sehol nem tart, - nem számítva a távközlési-, biztosítási- és tranzakciós adót -, így a most készülő büdzsé bevételi oldalát megalapozó módosítások minden bizonnyal csak ősszel kerülnek a parlament elé.