Évszázadokon, egyes kultúrákban évezredeken át a pénz volt a motor, ami a világot hajtotta. Nemcsak az árucserét, a kereskedelmi forgalmat működtette, nemcsak meghatározta egyes csoportok, országok értékét, a hierarchiában elfoglalt helyét, de beleszólt az egyes emberek értékelésébe is.

Kialakultak azok a társadalmak, amelyekben az "annyit érsz, amennyi pénzed van" volt a főszabály. És természetesen az évszázadok alatt kialakultak azok az intézmények is - nevezzük őket egyszerűen bankoknak -, amelyek a pénzzel szakmai tökéllyel bántak: gyűjtötték, váltották, elraktározták, kiadták hitelbe, kamatra. Lassan létrejött egy olyan világ, ahol a pénz tulajdonosai még királyoknak és birodalmaknak is kölcsönöztek - természetesen beleszóltak a törvények alakulásába is.

Széchenyi Hitel című könyve, majd a kiegyezést követő fellendülés óta tudjuk, hogy a magyar gazdaság felvirágoztatásában, a korszerű ipar megteremtésében is a jól felhasznált gazdasági kölcsönöknek volt döntő szerepük.

A múlt század közepén azonban gyökerestül átalakult a világ. Már nem csupán a pénz hajtotta a világ tengelyét, hanem egy korábban felfoghatatlan fogalom is: az információ. Addig elképzelhetetlen információözön zúdult a világra, az "információs társadalom" technikai meghatározásból embermértékké is lett: "annyit érsz, amennyi információ fölött rendelkezel". Ha módodban áll információkat eltitkolni, visszatartani, akkor hatalmad is van.
Kialakultak az információ bankjai is, vagyis a tömegtájékoztatás intézményei. Megszerezték, őrizték, elosztották, adagolták, néha visszatartották és - valljuk be - néha manipulálták az információkat. Kezdetben papírlapokon, napi adagokban osztották meg másokkal, amit megtudtak; nem véletlen, hogy az "újság" szó minden nyelvben az "új", az "idő", a "nap" fogalmakkal áll kapcsolatban. Később hanggal és képpel bővült a tömegtájékoztatás eszköztára, így jutottunk el a mai világig, ahol a pénz többé már nem elsősorban bankjegy, hanem elektronikus parancssorozat egy plasztiklapocskán vagy számítógép-hálózaton, ahol a pénzmozgás nem átadás-átvétel, hanem csupán egy kódsor áramlása. Ugyanígy, az információ továbbítója többé már nem csak a beszéd vagy a papír, hanem elektronikus parancssorozat egy készülékben vagy számítógép-hálózaton, ahol az információátadás sem más, mint egy jelsorozat száguldása.

Pénz és információ, bankok és szerkesztőségek - kollégák vagyunk, lássuk be. Együtt járulunk hozzá a világ forgásához, ezért irtózatosan nagy a felelősségünk. Közfigyelem előtt végezzük a munkánkat - a hitelességünk, a jó hírünk a tét.

Ötezredik számánál jár a Napi Gazdaság, ez nagy teljesítmény egy lap életében.
Engedjék meg, hogy kollegiális tisztelettel köszöntsem Önöket, Titeket, a Napi kiadóját és szerkesztőit.

Erős János,
az MFB vezérigazgatója