A klasszikus tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedést a világ tőkepiacain az elmúlt két évtizedben váltották fel az elektronikus kereskedési rendszerek. A cserének számos előnye volt, hiszen így például eltűntek a piaci hozzáférés térbeli korlátai, ám abban nem jött változás, hogy a tőzsdék továbbra is egymástól elkülönült szigetekként működtek tovább, azaz a tőzsdei kereskedő cégeknek minden egyes "szigethez" külön ki kell építeniük a kapcsolatot, amelyen kereskedni szeretnének.

A tőzsdék által használt kereskedési rendszereket nyugodtan nevezhetjük a tőzsde lelkének is, hiszen ez magában foglalja egyrészt a kereskedési szoftvert - a programot, amely a tőzsdére beérkező vételi és eladási ajánlatokat rendezi, nyilvántartja és összepárosítja -, másrészt azt az infrastruktúrát, hálózatot, aminek segítségével a kereskedő cégek ajánlataikat eljuttathatják a tőzsdéhez. Ahhoz tehát, hogy az utóbbi évtizedekben kialakult regionális és globális tőzsdeszövetségek minél szélesebb befektetői kört érhessenek el, elkezdték harmonizálni a kereskedési rendszerüket.

A BÉT-en jelenleg az azonnali piacon 1998-ban, a határidősön pedig 1999 szeptemberében bevezetett MultiMarket Trading System (MMTS) működik, amely egyedisége miatt nem nyújt könnyű elérést a potenciális kereskedők számára. Ez volt az oka annak, hogy a BÉT 2012-ben a kereskedési rendszer cseréjét határozta el és a Central European Stock Exchange Group (CEESEG) tagjaként a választás a Tőzsdecsoport másik három tagja (Bécs, Ljubljana, Prága) által már használt, a frankfurti Deutsche Börse (DBAG) által működtetett Xetra kereskedési rendszerre esett.

A Xetrát 1997-ben fejlesztették ki, majd először az egyik legforgalmasabbnak számító Frankfurti Értéktőzsdén vezették be. A rendszer azóta a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztették, ennek köszönhető, hogy ma már a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszerévé vált, így Európa számos tőzsdéjén használják Dublintól, Frankfurton át Szófiáig.

A Xetra igazi különlegességét más, több tőzsde által használt kereskedési rendszerekkel szemben azonban az adja, hogy az egyes tőzsdék nem szigetként üzemeltetik a Xetra rendszert saját hálózatokkal, hanem egy hálózatot alkotva, melynek központjaként Frankfurtban történik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerének üzemeltetése - mondta érdeklődésünkre Végh Richárd, a BÉT Kereskedési és Üzletfejlesztési Igazgatója.

Az új rendszer bevezetése változásokat is hoz, ilyen például, hogy az azonnali piaci kereskedési rendszer technikai üzemeltetésével a Bécsi Értéktőzsdét bízta meg a BÉT, így a kereskedési infrastruktúra hardverének működtetését, karbantartását, a kereskedési szoftver folyamatos fejlesztését immár - a Deutsche Börse mint alvállalkozó közreműködésével - a WBAG fogja végezni. Ugyancsak változás lesz, hogy a BÉT tagjai előtt a lehetőségek egész sora nyílik meg, különösen, ami az egyes piacokhoz való csatlakozást és az azokon való kereskedést illeti. Ugyanígy széles palettán válogathatnak majd a tagok a Xetra szerverei és saját informatikai rendszerei közti kapcsolatot megteremtő, az automatikus kereskedést lehetővé tévő interfészek tekintetében is.

Örömhír az is, hogy a BÉT kereskedő tagjai a kereskedési adatokat ezen túl nem csupán az eddig szokásos, minden adatszolgáltatást nyújtó partner számára egységes adatszolgáltatási infrastruktúrából (az ún. vendorfeedből) nyerhetik ki, hanem akár közvetlenül a Xetra kereskedési rendszeréből is. Az adattartalom mélységét tekintve a leglényegesebb fejlődés, amit a hazai magánbefektetői kör is érzékelni fog, hogy a tagok a Xetra rendszerből kinyerhetik és ügyfeleiknek tovább is adhatják az ajánlati könyvekből a legjobb 10, vagy akár a legjobb 20 ajánlati árszintet mind a vételi, mind az eladási oldalon. Ez lényegesen mélyebb betekintést fog engedni a befektetők számára a piac működésébe, hiszen eddig maximum a legjobb öt vételi és eladási ajánlatot láthatták internetes kereskedési rendszereiken.

Természetesen számos dolog változatlan marad, így például a BÉT jogi státusza nem változik, továbbra is a magyar hatóságok engedélyével működő és felügyelt önálló intézmény marad, amely mindenkori szabályzatait a magyar jogszabályoknak megfelelően határozza meg. Bár a technikai értelemben vett üzemeltetés ugyan a WBAG feladata lesz, de a piac üzleti és jogi szempontból vett üzemeltetését - így a kereskedési levezetését, az értékpapírok bevezetését, az új kereskedők felvételét - továbbra is közvetlenül a BÉT végzi majd.

Az sem változik, hogy továbbra is a KELER Csoport biztosítja valamennyi ügylet elszámolását, ahogy a hazai befektetők védelmét továbbra is a Befektető-védelmi Alap (BEVA) látja el. A Xetrához való csatlakozás nem érinti a tőzsdei befektetések adózását sem, így azok továbbra is a magyar adórendszer hatálya alá tartoznak majd.

Mivel a decemberben bevezetendő új rendszer alapvetően értékpapírok azonnali kereskedésére kialakított rendszer, ezért a BÉT származékos és árupiacai nem kerülnek a Xetrára, azokat továbbra is az MMTS rendszer szolgálja ki - ugyanakkor ígérete szerint a BÉT a közeljövőben megvizsgálja a származékos piaci kereskedési rendszer esetleges cseréjének lehetőségeit is. Fontos tudnivaló az is, hogy a BÉT valós időben számított és közzétett indexei, a BUX és a BUMIX, valamint a napi egyszer számított regionális index, a CETOP20 alapvető jellegzetességei változatlanok maradnak, és az indexeket érintő döntések továbbra is a BÉT és annak Indexbizottsága hatáskörében lesznek. Az új kereskedési rendszerre történő átállással azonban az index számítása is az új platformra kerül; a technikai átállás pedig indokolttá tesz néhány kisebb módosítást az indexszámításban és az indexkosarak felülvizsgálatában. Technikai vonalon a legfontosabb előrelépés, hogy míg jelenleg a valós idejű indexértékek 5 másodpercenként frissülnek, a Xetra teljesen valós idejű frissítést tesz lehetővé: azaz ha kötés történik bármelyik indextag részvényben, az azonnal tükröződni fog az index értékében is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!