Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

"Aki (..) nem gondoskodik az ingatlana - beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - előtti járda, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, az elhagyott hulladék és a hó eltakarításáról, kivéve a kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként kijelölt felületeket (...) tiltott, közösségellenes magatartást követ el. A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható" - így fogalmazott a fővárosi közgyűlés Budapest köztisztaságáról szóló rendelete.

A visszaesőkre utaznak

Bár az Alkotmánybíróság tavaly ősszel elkaszálta azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, a büntetési tételek maradtak. A változás lényege, hogy a közterület-felügyelő már nem szabhat ki helyszíni bírságot a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés elmaradása miatt, csak a helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezheti közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását és annak keretében környezetvédelmi bírság kiszabását.

Sózni csak a fáktól távol szabad!

Aki szeretné elkerülni a bírságot, könnyen egy másikba futhat bele, amennyiben hagyományos sóval venné fel a küzdelmet a jégfoltok ellen. Egy 2009-es kormányrendelet, amely a fás szárú növényeket hivatott védeni, ugyanis akként rendelkezik, hogy a járdákat tilos sóval sikosságmentesíteni, fás szárú növények kétméteres körzetében. Aki ezt a szabályt megszegi, 50 ezer forintos bírságot kockáztat. A közterület-fenntartó felhívja a figyelmet arra, hogy a kétméteres körzetén kívül lehet sózni, de környzetvédelmi okokból inkább durva szemcséjű homok illetve homokkal kevert fűrészpor vagy forgács használata ajánlott.

Tavaly az ingatlantulajdonosokkal szemben, az ingatlanjuk előtti járdaterület tisztántartása, hóeltakarítási és síkosságmentesítési kötelezettség elmulasztása miatt 1402 esetben intézkedtek a közterület-felügyelők, akik összesen 3,245 millió forint orint helyszíni bírságot szabtak ki és 78 esetben kezdeményeztek eljárást - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Budapest Főváros Közterület-felügyelete. Hozzátették: alapvetően azok számíthatnak büntetésre, akik a figyelmeztetés(ek) ellenére sem tartják be a jogszabályt, azaz visszaesőnek számítanak. A közteresek - a fővárosi önkormányzat területein, illetve azokban a kerületekben, ahol nincs önálló kerületi közterület-felügyelet -,  mintegy 70 fővel végeznek ellenőrzést. Ez napi 30 felügyelőt jelent, a felügyelet 12 órában végzi közterületi ellenőrző munkáját. A felügyelet 24 órás ügyeletére naponta 2-4 bejelentés érkezik az ingatlanok előtti síkosságmentesítéssel kapcsolatban. Ezen felül érkeznek még bejelentések az utakon történő hóeltakarítással kapcsolatban is, ezeket az FKF Zrt. felé továbbítják.

Így kell szabályszerűen havat lapátolni

A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb kocsiutakon az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb kocsiút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.

A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:
a) útkereszteződésben,
b) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni),
c) kapubejárat elé, annak szélességében,
d) a járdasziget és a járda közé,
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,
g) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
h) a fák tövében.

Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon (kocsiutakon), járdákon, szükség esetén, na-ponta többször is síkosságmentesítést kell végezni.

Forrás: Fővárosi Közgyűlés


Börtön lehet a vége

Nem csak a közterület-felügyelet büntetését kockáztatják a rendelet ellen vétők. Ha ugyanis valakit a síkosságmentesítés elmaradása miatt ér kár, kártérítési igénnyel léphet fel az ingatlan mulasztást elkövető tulajdonosa ellen. Sőt, akár büntetőjogi felelősségről is szó lehet, hiszen testi sértés gondatlanságból is elkövethető - hívta fel a figyelmet az Ingatlanmagazin.com-on megjelent cikkében dr. Gratzer Gábor. A Btk. kimondja, hogy gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A Btk. 170. § (7) bekezdése alapján a gondatlan súlyos testi sértés vétség, azaz bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztést lehet kapni. Továbbá ha a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz a büntetés 3 évig, ha a sérülés életveszélyt idéz elő a büntetés 5 évig terjedő szabadságvesztés - írja Gratzer Gábor.

A jogász arra is felhívja a társasházakban élők figyelmét, hogy a hóeltakarítás nem a közös képviselő feladata, ám a tulajdonosok megbízhatják azzal, hogy e célból egy vállalkozóval szerződést kössön. Ha nincs ilyen szerződés, a tulajdonosközösség feladata a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés, a pedig az elmulasztott kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. Ha van szerződés, a felelősséget átháríthatják a vállalkozóra, illetve perelhetik az esetleges kártérítés összegére. A szakember szerint tanácsos felelősségbiztosítást is kötni, amely - persze csak akkor, ha a tulajdonosnak a kár nem felróható, azaz a tulajdonos minden elvárhatót megtesz a sérülés és a kár megelőzésére -, ha mégis baleset történne (pl. erős havazás esetén két hó eltakarítás között mégis elesik valaki) fedezi az azzal kapcsolatos költségeket.

A közterület-felügyelők épp ezért járják végig a téli felkészülés időszakában a társasházakat, a társasházak érdekvédelmi szervezeteit, és külön felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy amennyiben az épület előtt valami történik a síkosságmentesítés elmaradása miatt, akkor nagyon súlyos anyagi felelősség terheli őket - fogalmaz lapunknak eljuttatott válaszában a közterület-felügyelet.