BUX
38657

Komoly büntetés vár a lakástulajdonosra, ha csúszik a járda - mutatjuk a tarifákat

Az alkotmánybírósági döntésig tiltott, közösségellenes magatartásnak számított Budapesten az is, ha az ingatlantulajdonos nem gondoskodott az ingatlana előtti járdaszakasz hó- és síkosságmentesítéséről. Helyszíni bírság már nincs, de a büntetés elérheti a 150 ezer forintot, sőt, ha baleset történik, akár szabadságvesztés is lehet a következmény. Szintén komoly bírságot kaphat, aki fák közelében sózza a járdát.

Ádám Viktor, 2013. január 14. hétfő, 16:06

"Aki (..) nem gondoskodik az ingatlana - beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - előtti járda, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, az elhagyott hulladék és a hó eltakarításáról, kivéve a kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként kijelölt felületeket (...) tiltott, közösségellenes magatartást követ el. A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható" - így fogalmazott a fővárosi közgyűlés Budapest köztisztaságáról szóló rendelete.

A visszaesőkre utaznak

Bár az Alkotmánybíróság tavaly ősszel elkaszálta azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, a büntetési tételek maradtak. A változás lényege, hogy a közterület-felügyelő már nem szabhat ki helyszíni bírságot a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés elmaradása miatt, csak a helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezheti közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását és annak keretében környezetvédelmi bírság kiszabását.

A jogszabály szerint a szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában - az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani.

Tavaly az ingatlantulajdonosokkal szemben, az ingatlanjuk előtti járdaterület tisztántartása, hóeltakarítási és síkosságmentesítési kötelezettség elmulasztása miatt 1402 esetben intézkedtek a közterület-felügyelők, akik összesen 3,245 millió forint orint helyszíni bírságot szabtak ki és 78 esetben kezdeményeztek eljárást - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Budapest Főváros Közterület-felügyelete. Hozzátették: alapvetően azok számíthatnak büntetésre, akik a figyelmeztetés(ek) ellenére sem tartják be a jogszabályt, azaz visszaesőnek számítanak. A közteresek - a fővárosi önkormányzat területein, illetve azokban a kerületekben, ahol nincs önálló kerületi közterület-felügyelet -,  mintegy 70 fővel végeznek ellenőrzést. Ez napi 30 felügyelőt jelent, a felügyelet 12 órában végzi közterületi ellenőrző munkáját. A felügyelet 24 órás ügyeletére naponta 2-4 bejelentés érkezik az ingatlanok előtti síkosságmentesítéssel kapcsolatban. Ezen felül érkeznek még bejelentések az utakon történő hóeltakarítással kapcsolatban is, ezeket az FKF Zrt. felé továbbítják.

Sózni csak a fáktól távol szabad!
Aki szeretné elkerülni a bírságot, könnyen egy másikba futhat bele, amennyiben hagyományos sóval venné fel a küzdelmet a jégfoltok ellen. Egy 2009-es kormányrendelet, amely a fás szárú növényeket hivatott védeni, ugyanis akként rendelkezik, hogy a járdákat tilos sóval sikosságmentesíteni, fás szárú növények kétméteres körzetében. Aki ezt a szabályt megszegi, 50 ezer forintos bírságot kockáztat. A közterület-fenntartó felhívja a figyelmet arra, hogy a kétméteres körzetén kívül lehet sózni, de környzetvédelmi okokból inkább durva szemcséjű homok illetve homokkal kevert fűrészpor vagy forgács használata ajánlott.

Börtön lehet a vége

Nem csak a közterület-felügyelet büntetését kockáztatják a rendelet ellen vétők. Ha ugyanis valakit a síkosságmentesítés elmaradása miatt ér kár, kártérítési igénnyel léphet fel az ingatlan mulasztást elkövető tulajdonosa ellen. Sőt, akár büntetőjogi felelősségről is szó lehet, hiszen testi sértés gondatlanságból is elkövethető - hívta fel a figyelmet az Ingatlanmagazin.com-on megjelent cikkében dr. Gratzer Gábor. A Btk. kimondja, hogy gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A Btk. 170. § (7) bekezdése alapján a gondatlan súlyos testi sértés vétség, azaz bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztést lehet kapni. Továbbá ha a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz a büntetés 3 évig, ha a sérülés életveszélyt idéz elő a büntetés 5 évig terjedő szabadságvesztés - írja Gratzer Gábor.A jogász arra is felhívja a társasházakban élők figyelmét, hogy a hóeltakarítás nem a közös képviselő feladata, ám a tulajdonosok megbízhatják azzal, hogy e célból egy vállalkozóval szerződést kössön. Ha nincs ilyen szerződés, a tulajdonosközösség feladata a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés, a pedig az elmulasztott kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. Ha van szerződés, a felelősséget átháríthatják a vállalkozóra, illetve perelhetik az esetleges kártérítés összegére. A szakember szerint tanácsos felelősségbiztosítást is kötni, amely - persze csak akkor, ha a tulajdonosnak a kár nem felróható, azaz a tulajdonos minden elvárhatót megtesz a sérülés és a kár megelőzésére -, ha mégis baleset történne (pl. erős havazás esetén két hó eltakarítás között mégis elesik valaki) fedezi az azzal kapcsolatos költségeket.A közterület-felügyelők épp ezért járják végig a téli felkészülés időszakában a társasházakat, a társasházak érdekvédelmi szervezeteit, és külön felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy amennyiben az épület előtt valami történik a síkosságmentesítés elmaradása miatt, akkor nagyon súlyos anyagi felelősség terheli őket - fogalmaz lapunknak eljuttatott válaszában a közterület-felügyelet.

Így kell szabályszerűen havat lapátolni
A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb kocsiutakon az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb kocsiút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:a) útkereszteződésben,b) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni),c) kapubejárat elé, annak szélességében,d) a járdasziget és a járda közé,e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,g) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,h) a fák tövében.Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon (kocsiutakon), járdákon, szükség esetén, na-ponta többször is síkosságmentesítést kell végezni.Forrás: Fővárosi Közgyűlés