Komoly kockázatokat hordoz a büdzsé

Az államháztartási folyamatok egyes kockázati tényezőire hívja föl a figyelmet a Költségvetési Tanács közleményében. A testület szerint a központi költségvetés kiadásai között óvatos tervezést igényelnek például a magasabb munkaerő-piaci ellátások, illetve egyes állami vállalatok tartalmi intézkedések hiányában fennmaradó működési vesztesége.
NAPI, 2009. augusztus 18. kedd, 11:21

A Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsa 2009. augusztus 11-én és 13-án tartott ülésén áttekintette a makrogazdasági és a költségvetési folyamatok múltbeli és várható alakulását - közölte a testület közleményben. A Tanács értékelése szerint ahhoz, hogy a nemzetközi válság Magyarországot különösen súlyosan érintette, a 2006-ig folytatott költségvetési politika, az emiatt rendkívül magasra emelkedett állami adósságráta és a gazdaság fokozott sebezhetősége is számottevően hozzájárult.

Ezért a makrogazdasági folyamatok stabilizálása egyik legfontosabb feltételét a költségvetési politika hitelességének és átláthatóságának megteremtésében, majd fenntartásában látja. A Költségvetési Tanács tevékenységével ezeket a célokat igyekszik előmozdítani, és augusztus 18-án megjelenő, a makrogazdasági kilátásokat és a költségvetési folyamatok egyes kockázatait áttekintő elemzésével is ehhez kíván hozzájárulni.

A Tanács előrejelzése azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén várható 6,5 százalék körüli visszaesése 2010-ben 0,5 százalékra mérséklődhet, ezt azonban 2011-12-ben már 3-3,5 százalék közötti gazdasági növekedés követheti. A külső finanszírozás korlátai, illetve megemelkedett költségei folytán a belföldi felhasználás (a fogyasztás és a beruházás) bővülése előreláthatóan ennél csak mérsékeltebb lehet. A külső egyensúlynak már idén is tapasztalható számottevő javulása kedvező abból a szempontból, hogy az ország külföldi adósságrátája és sebezhetősége idővel csökkenhet - fogalmaz az anyag.

A Tanács becslése szerint a kormány idei intézkedés-csomagjának nettó hatásaként legalább 1-1,5 százalékkal emelkedhet a kibocsátás szintje hosszabb távon. Amennyiben a gazdaság szereplői a lépéseket hitelesnek tekintik, akkor viszonylag gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk, és már rövidebb távon is érvényesülhetnek a kedvező hatások.

A Tanács ugyanakkor fel kívánja hívni a figyelmet az államháztartási folyamatok egyes kockázati tényezőire. A központi költségvetés kiadási oldalán a következő főbb tételek igényelnek óvatos tervezést: a recesszió nyomán megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb passzív munkaerő-piaci ellátások; egyes állami vállalatok tartalmi intézkedések hiányában fennmaradó működési vesztesége; a bővülő állami kezességvállalás és a recesszió miatt mintegy kétszeresére növekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás; a pénzpiaci környezet által befolyásolt jegybanki eredmény (az MNB vesztesége egy éves késéssel jelent effektív költségvetési kiadást).

A bevételi oldal kockázatai közül kiemelkedik a társasági adóbevétel: rendkívül nehezen jelezhető előre a recesszió időszakában felhalmozódó veszteségek elhatárolásából eredő későbbi adóbevétel-elmaradás.

Mindezeken túl, az államháztartás egészének egyenlege szempontjából jelentős bizonytalanságot hordoz az önkormányzati szektor, amelynél a korábbi években - főleg adósság ellenében és bankbetét formájában - felhalmozott likvid eszközállomány lehetőséget adhat arra, hogy a várhatóan elmaradó bevételek és központi támogatás-csökkentések ellenére szinten maradjanak, illetve emelkedjenek a kiadások. Ezért a központi támogatáscsökkentés hatását akár ellensúlyozhatja is a növekvő önkormányzati hiány.

Bár a 2010. évi költségvetést még nem érinti, a Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése - minden egyéb hatást figyelmen kívül hagyva - a GDP mintegy 0,6 százalékával növelheti a költségvetés hiányát.

HOZZÁSZÓLÁSOK