Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - áll a KSH részletes GDP adat közzétételében. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

2012 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 1,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent.

A III. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi magas bázist követően és az idei aszálykárok következtében 21,4 százalékkal esett vissza, ezzel a 2010. évi szintre süllyedt. Az ipar hozzáadott értéke 0,2, ezen belül a feldolgozóipar 0,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén továbbra is növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek keresletének mérséklődése miatt. Az építő-ipar teljesítményének évek óta tartó visszaesése ebben a negyedévben növekedésbe fordult (2,3%), első-sorban az elkerülő és összekötő utak építésének, vasúti fővonalak felújítási munkáinak köszönhetően.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,7 százalékkal csökkent. Legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (3,9%). A bankok hitelkamatainak emelése, valamint a hitelkereslet visszaesése miatt a hitelek volumene mérsékelt maradt, ugyanakkor a teljesítményükben a kamatkülönbözet - a kismértékű csökkenés ellenére - továbbra is meghatározó szerepet játszott. A biztosítási ágazatban a biztosítási díjbevételek jelentősen visszaestek, ugyanis a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek értékesítése egyre nehezebb, a lakás- és az új autóértékesítés alacsony szintje pedig a nem-életbiztosítási tevékenység csökkenő teljesítményét magyarázta.

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,5 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye csökkent, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 1 százalékkal esett vissza, összhangban az ipar teljesítményével. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,4 százalékkal emelkedett, míg a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor 3,7 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében.

Felhasználási oldal

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 harmadik negyedévében 3,9 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása szintén 3,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok majd mindegyikénél (többek között az élelmiszerek, a közlekedés és a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások kiadási csoportok esetében) csökkent a volumen. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztása csökkent.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 4,0 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett.

Beruházások

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése - a második negyedévinél kisebb ütemű - 3,6 százalékos volt. Mindez 0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai nőttek. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül kiemelkedően emelkedtek a beruházások a járműgyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban és a villamosberendezés-gyártásban. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban kiugróan emelkedtek a beruházások, míg az információ, kommunikáció, a kereskedelem és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágakban pedig csökkentek. Kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg az ingatlanügyletek nemzetgazda-sági ágban.

A készletek állománya a III. negyedévben folyó áron 97 milliárd, míg az előző év azonos időszakában 140 milliárd forinttal nőtt. A bruttó felhalmozás 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, így 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását

Belföldi felhasználás

A belföldi felhasználás az III. negyedévben összességében 4,2 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is kiemelkedően magas, 629 milliárd forint aktívum keletkezett, kevésbé romló cserearányok mellett. Az export 1,9 százalékkal nőtt, míg az import 0,7 százalékkal csökkent. Az áruforgalom kivitele 2,2 százalékkal nőtt, behozatala 0,6 százalékkal mérséklődött. A feldolgozott termékek exportja és importja és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja az átlagnál nagyobb mértékben növekedett, míg a gépek és szállítóeszközök exportja kismértékben csökkent. Az energiahordozók importvolumene csökkent, a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának csökkenése mellett a természetes és mesterséges gáz behozatala sem érte el az egy évvel korábbit.

Külkereskedelem

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 0,7 százalékkal növekedett, míg az importja 1,4 százalékkal csökkent. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 2,4 százalékkal csökkent, míg az ipar stagnált. Az építőipar hozzáadott értéke 2,8 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 1,4 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,2 százalékkal növekedtek. A közösségi fogyasztás 0,1 százalékkal emelkedett, míg a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent. Az export 0,8 százalékkal , míg az import 1,3 százalékkal kisebb lett.