Kordás Lászlót, aki a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára, 47 szavazattal választották elnökké, míg a másik jelölt, Pallagi Gyula 41 voksot kapott.

Az új elnök kiemelte: aktívabb közéleti szerepvállalásra, valódi érdekvédelemre készülnek, elsődleges céljuk pedig az, hogy a minimálbér nettója érje el a létminimum értékét. Egyelőre 20 ezer forintos különbség van a kettő között, ami tarthatatlan. Kordás László elmondta: fontosnak tartja, hogy az integráció folytatódjon.

Pataky Péter, az MaSZSZ leköszönő elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: az MaSZSZ az MSZOSZ és az Autonómok jogutódjaként működik tovább, tagjai a két konföderációt alkotó tagszervezetek.

A MaSZSZ a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb taglétszámú szakszervezeti szövetsége.

Székely Tamás alelnök szerint a munkavállalók számos problémával küzdenek, ezeket meg kell oldani, és érdemi társadalmi párbeszédre van szükség. Az MaSZSZ szeretne "zászlóshajója" lenni az egyeztetéseknek.

Az MaSZSZ-t 2013-ban alakította meg három konföderáció: a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). Az alapítók eredetileg azt tervezték, hogy a három szakszervezeti szövetség beolvad a létrejött új tömörülésbe, de végül csak az MSZOSZ és az Autonómok tagsága határozott így, a SZEF nem lépett be, így zárult le az egyesülési folyamat.

Elkészült a vagyonleltár tervezete: a MaSZSZ mintegy 1,4 milliárd forint vagyonnal rendelkezik. Az alapszabály szerint két alelnököt kellett volna választani, de szimbolikusan - jelezve, hogy az integráció nem zárult le teljesen - egyelőre üresen marad a másik alelnöki szék. Ugyanezen megfontolásból 18 helyett 16 elnökségi tagot választanak a pénteki első kongresszuson.