A várakozásokkal szemben a nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 második negyedévében 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - tette közzé legfrissebb számait ma reggel a KSH. Az építési beruházások 5,8, a gép- és berendezés beruházások 2,4 százalékkal emelkedtek. A Napi Gazdaság előzetes konszenzusa úgy számolt, hogy 6 százalékos mínuszt fog közölni a statisztikai hivatal, miután az idei első negyedévben a mínusz 8,7 százalék volt (egyébként azt megelőzően is 8 százalékos volt az esés). Vagyis megtört az évek óta tartó trend, és a mínuszból - elsősorban állami építési beruházásoknak köszönhetően - bővülésbe fordult a volumenváltozás. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 2013 második negyedévében a beruházások lényegében stagnáltak (-0,1 százalék). 2013 első félévében 1659 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Némi fordulat tehát kialakulni látszik a gazdasági növekedést megalapozó szegmensben. Annyi pozitívum látszik, hogy a választások közeledtével felpörgő állami programoknak köszönhetően az egész éves változás talán a nullához közelebb lesz, esetleg - ha a következő negyedévekben is pluszos marad a változás - idén egész évben sikerülhet elkönyvelni bővülést. Rossz hír viszont, hogy a feldolgozóipari beruházások ismét estek tavalyhoz képest, igaz az itteni magas bázis miatt erre számítottak is a szakemberek.

Pörögnek az állami beruházások

A beruházások emelkedését első sorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 13,2 százalékos növekedése okozta, aminek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések jelentették. Ezenkívül az ágazatban jelentős jármű beszerzés is történt. Számottevően emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén (79,3 százalék), a víztisztítási és csatornázási projektek eredményeképpen. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (48,8 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, egyéb középületek felújítása és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 80,2 százalékos növekedése a szállodák épületei felújításának és bővítésének köszönhető. Jelentősen nőttek a beruházások a szakmai,tudományos, műszaki tevékenység (55,6 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (30,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban, ami egyedi nagy beruházások eredménye.

Csökkent a feldolgozóipari beruházás

A több mint egynegyed súlyt képviselő feldolgozóipar beruházásai a tárgynegyedévben 0,5 százalékkal maradtak el 2012 a második negyedévitől. Az első negyedévben kezdődött mérséklődés közel három évig tartó volumenbővülés után következett be. Csökkenést a feldolgozóipari alágak felénél regisztrált a KSH. A nagyobb súlyt képviselő ágazatok közül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban és a járműgyártásban, ugyanakkor nőttek a beruházások a gumi, műanyag, nem fém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása területén. Jelentősen visszaestek a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (24,8 százalék) nemzetgazdasági ág beruházásai. A lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 8,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Humán-ágak beruházásai is esnek

Továbbra is elmaradtak az oktatás (5,3 százalék) és humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágak (6,8 százalék) beruházásai az előző év azonos időszakitól.

Kis segítség a jegybanktól

Az elemzők előzetesen nem ilyen fényes adatra számítottak, mint mondták, a finanszírozás oldaláról nem látszik a következő negyedévekben a bővülés alapja: új hitelkihelyezés nem történt és a készpénzforgalom is csökken, vagyis nem látszik, hogy ki és honnan finanszírozna nagyobb beruházásokat (az államon és az uniós újraelosztáson kívül). A június 1-jétől indult jegybanki hitelprogram egyelőre nem sokat segített a helyzeten, hiszen a második negyedévben legfeljebb pár 10 milliárd forint hitelt fordíthattak ebből beruházásokra a vállalatok, a többi lehívott pénz refinanszírozásra mehetett el. Később − akár új programmal, akár az augusztus végén záruló meghosszabbításával − segíthet még az MNB, ám ennek mértéke valószínűleg az összes beruházás töredékét éri csak el.

A jegybanki hitelkonstrukció kisebb fordulatot a kkv-szektorban viszont előidézhet. Olyan fajsúlyos területeken viszont, mint az energetika, a távközlés és a bankszektor, az ismert okok miatt visszafogott a cégek beruházási aktivitása. Csak az energetikai beruházások egy évben a GDP másfél-két százalékát is el tudják érni normális üzemmódban, így ennek a területnek a teljes leállása (illetve a minimális karbantartási munkálatoknak való elégtétel) miatt tűnik úgy, hogy a közeljövőben a mostani kvázi stagnálásnál érezhetőbb beruházási fordulat nem fog bekövetkezni.

Választási hajrá

A választásokhoz közeledve viszont egyre több állami beruházást − így kórház-felújításokat, vasúti és szennyvízfejlesztéseket − adnak majd át. Optimizmusra adhat okot az is, hogy a következő félévben javulhat a külső kereslet, ami visszahozhatja a feldolgozóipar beruházások tavalyi dinamikáját, továbbá különböző kormányzati hangulatjavító intézkedések miatt a belső fogyasztás is stabilizálódhat, vagyis lassan javulhat a hazai keresleti környezet is − ami szintén segíti az itthoni kkv-szektor aktivitását és hitelképességét.