Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Évente kétszer állítjuk át az óránkat, az idei első alkalomra pedig már nem kell sokat várni, hiszen az március 26-án, vasárnap lesz. A rossz hír, hogy ekkor egy órával kevesebbet alszunk, hiszen hajnali 2 óráról 3-ra kell majd állítani az órákat, ám ez után később fog sötétedni.
Ahogy eddig, most is az energia-megtakarítás a fő cél, ám a hosszabb ideig tartó természetes fény akár a közúti balesetek számát is csökkentheti.

Az elgondolás szerint a hosszabb nappalokhoz igazított időszámítás elsősorban a világítási igény csökkenésével jelent megtakarítást. A hasznos, aktív órák számának gyarapítása számos vonatkozásban kedvező hatásokkal bír. Így a szabadban végzett, nem csupán rekreációs tevékenységekre, de például az építőipari munkálatokra is több idő adódik ezáltal. (Az óraátállítás megszüntetése akár káoszt is okozhatna.)

Az előzmények

A nyári időszámítást elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától. A rendszert átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is (és még sok más ország), de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Legközelebb a második világháború idején alkalmazták - mivel spórolni kellett mindennel.

Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, csak 1980-ban vették elő újra.