Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt. Magyarország nem megnyugváshoz jut, hanem új területen folyatódik a politikai küzdelem.

Navracsics a Wall Street Journalban írt az új alaptörvényről

Az új alkotmány túlnyomó többséggel való megszavazásával Magyarország lett az utolsó volt kommunista ország, amely megszabadult közelmúltjának kísértetétől és saját szövegezésű alaptörvényt fogadott el - írta Navracsiscs Tibor a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilapban. A miniszterelnök-helyettes alaptalannak nevezte azt az állítást, miszerint az alkotmányt sietve fogadták el. Az új szöveg nem erodálja a demokratikus intézmények fékjeit és ellensúlyait, ahogy azt egyesek állítják. A magyar alkotmány megőrzi a törvényhozási, a kormányzati és a bírósági hatalmi ág közötti klasszikus megosztást, s fenntartja a parlamenti demokráciát és a jogállamiságot. Az alkotmány szigorú szabályozást vezet be a közfinanszírozás terén, elejét véve annak, hogy bármely jövőbeni kormány ismét csődbe vigye az országot és emelje az eladósodás mértékét - írta Navracsics. A GDP 80 százalékát jelentő államadósságnak az évtized végig az 50 százalékra való csökkentése a kormány egyik fő célja. Szerinte az új alkotmány teljes összhangban áll az európai hagyományokkal, megerősíti Magyarország elkötelezettségét az egyéni szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett és megőrzi a magyar parlamenti hagyományokat és állami intézményeket.

Az új alkotmány hallatlan nagy hatalomkoncentrációt, bebetonozást és erőt jelent a Fidesznek, de "az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak, hogy erővel széttörjék (őket)" - mondta Tölgyessy. A gazdaságpolitikán múlik majd, hogy mi történik. Ha meglesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedés, akkor a rendszer valószínűleg fenntartható.

Tölgyessy szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma.

Véleménye szerint minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb a preambulum, de ennek a dokumentumnak szerinte nem a hosszával van probléma. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti hitvallás "archaikus jobboldali kollektivista világnézetet" rögzít és az Alkotmánybíróságnak (Ab) ennek alapján kell majd értelmeznie az összes jogszabályt. Emiatt egyebek mellett a sajtószabadságot és a véleményszabadságot is újra kell gondolnia a testületnek. Ez azt jelentené, hogy teljesen kilépünk abból a világból, amely a Nyugatot olyan sikeressé tette - idézte az MTI Tölgyessyt.

Aggódik a német külügyminiszter

Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben. Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket.  Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az EU értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek - közölte Hoyer.

Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy az új alaptörvény szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással megszakadt, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Szerinte ezt a jobboldali gondolkodók is nehezen fogadják el. Tölgyessy kitért arra: az egész alkotmányt áthatja az a gondolat, hogy ez csak a szabályozás egy része, amelyet kiegészítenek majd a sarkalatos törvények.

Szavai szerint megbonthatja a magyar lakosság és a határon túli magyarok közötti szolidaritást, ha választójogot kapnak a határon túli magyarok, és ez tartósan befolyásolja a választási eredményeket. A politológus szerint az alkotmányozás folyamatában is látszott, hogy Orbán Viktor nem intézményekben, hanem személyekben bízik, és "nagy fantáziával" oldották meg, hogy ezek a személyek kerülhettek hosszú időre bizonyos intézmények élére. Az intézmények kormány általi hosszú távú "megszállására" példaként említette, hogy az Ab új elnöke akár 2024-ig is hivatalában maradhat.

Tölgyessy szerint a kétharmados többség elnyerése után a Fidesz - amelynek retorikájában az elmúlt években végig benne volt, hogy hatalomra kerülésével valami nagy váltás várható - ha akart volna, sem tudott volna elmenekülni az alkotmányozástól, nem tudta volna megmagyarázni a híveinek, miért nem ad új alaptörvényt az országnak. Ehhez járult, hogy a Fidesz be akarta tartani a választási ígéreteit, és gazdaságpolitikájának két fő eleme, a különadók bevezetése, illetve a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása nem felel meg a 1989-90-es alkotmánynak. Ez a létező helyzetre, a magyar társadalmi erőviszonyokra adott hibás válasz alkotmánya - mondta Tölgyessy.