Közmunkások: mire használja őket az Orbán-kormány?

A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát, akik viszont nem tudnak megkapaszkodni a versenypiacon.
Dzindzisz Sztefan, 2017. augusztus 23. szerda, 10:15

A közmunkarendszert már indulásakor számos bírálat érte, mondván egy jól működő gazdaságban ez csak egy átmeneti foglalkoztatási lehetőség, amely időlegesen mentőövet jelenthet a munkájukat elvesztők számára - írja elemzésében a Policy Agenda, amely egyből hozzáteszi: a magyar nem ilyen.

A tömeges közmunkarendszer ugyanis "fénykorában" egyszerre havi átlagban 200-220 ezer embert is foglalkoztatott, mindezt a minimálbér töredékéért, és gyakran kitörési lehetőségek nélkül. Itthon ráadásul az volt a tipikus, hogy minél hosszabb ideig közmunkásként dolgozik valaki, annál tovább marad bent a rendszerben.

A Belügyminisztérium adatai alapján 2017. júniusában átlagos havi létszámban a tavalyi 246 ezer fő helyett már csak 184 ezer fő dolgozott közmunkában. Ez a KSH adatai szerint ez év első félévében 172 ezer főt jelentett, míg tavaly ugyanebben az időszakban 201 ezer főt. Azaz már féléves szinten is van egy 15 százalékos létszámcsökkenés, aminek főleg a munkaadók örülhetnek, hiszen például főleg az idénymunkák idején a közmunka csak növelte a munkaerőhiányt. ("A tulaj keres 2 millát én meg 110 ezret".)

Hova mentek?

Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a létszám akár meg is jelenthetett az elsődleges munkaerőpiacon. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy tavalyhoz képest 77 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor területileg nézve már nem ennyire egyszerű a kép.

Az idei második negyedévében a BM területi adatai alapján 40 ezer fővel csökkent a közmunkások havi átlaglétszáma. Ennek a csökkenésnek 60 százalékát a keleti országrész adta, a fejlettebb Közép-Magyarország régió 15 százalékot, míg a nyugati országrész 35 százalékot.

Ha ugyanezt megnézzük a foglalkoztatotti létszám növekedése alapján, akkor látszik, hogy a keleti országrész a növekedés 37 százalékát, a nyugati régiók 39 százalékot, míg Budapest, és Pest megye 24 százalékot adott. Azaz arányait tekintve a keleti megyék sokkal többet kellett, hogy elbocsássanak a közmunkásaik közül, mint amennyivel hozzájárultak a foglalkoztatotti létszám növekedéséhez.

Amennyiben mélyebben megnézzük az adatokat, még borúsabb kép rajzolódik kép. Valójában a Dunától keletre eső megyék esetében egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a statisztikai hibahatárt meghaladó foglalkoztatotti létszámemelkedés (15 ezer fő). Ha ezt a megyét kivesszük a képből, akkor az látszik, hogy a keleti országrész nyolc megyéje 14 ezer fős növekedést produkált a foglalkoztatotti létszámban, miközben a közmunkásaiból elvesztett 19 ezer főt. (Meghökkentő jelentés a magyar közmunkásokról.)

Még több pénz - de hova kerül?

A közfoglalkoztatási programra a kormány 325 milliárd forintot szánt ebben az évben. Ez már azért is érdekes, mert tavaly is csak 269 milliárd forintot költöttek el. A mostani költségvetési adatok azt mutatják, hogy inkább 250 milliárd forint közelében áll meg az idei kassza tényleges költése, azaz év végén még marad más - általában politikai - célokra felhasználható pénz. Igaz, hogy ebből már elvileg 40 milliárd forintot átcsoportosítottak évközben foglalkoztatási és képzési programok támogatására.

Elviekben helyes, hogy a kormány a korábbi 16 milliárd forintról 56 milliárd forintra növelte az aktív munkaerőpiaci-programokra szánt pénzeket. És az is érthető, hogy ezt a tulajdonképpen soha teljesen elkölteni nem tervezett közmunka-kasszából teszi. A nagyobb probléma azonban az, hogy az állam a mega-közmunkaprogram mellett elfelejtette, hogy milyen feladatai vannak a munkaerőpiac segítésében - írja a Policy Agenda. Erre vall, hogy az első hét hónap után az aktív munkaerőpiaci kasszának csak 8 százalékát költötték el. Fent áll a veszély, hogy ténylegesen ezek a pénzek bennragadnak a költségvetésben. Így a munkáltatók, és a munkavállalók befizetéseiből álló Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeit teljesen más célra használják fel.

Eközben az elemzés szerint a közmunkarendszer leépítése területi alapon átgondolatlanul halad, és a munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetű keleti megyék (kivétel Szabolcs-Szatmár) esetében több közmunkás kerül "utcára", mint amennyi embert összesen felszív a gazdaság. Ez tovább növeli a területi egyenlőtlenségeket, és mindenszempontból növeli a szétszakítottságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

konrada, 2017.08.23 15:13

@atombandi:
...ha arra készült, hogy lehessen egy pozitív folyamatot fikázni - s ezért hasonlít össze körtét almával, akkor ez tényleg csak arra való...

De tényleg érdekel, hogy ennyire hülyére akarják venni az olvasókat, vagy tényleg ennyire funkcionális analfabéta a szerző, vagy olyan adatból dolgozik, aminél jogos a kritika, ti. 5 ezerrel több lett a munkanélküli az adott helyen, s nem 33 ezerrel kevesebb a közmunkára kényszerülteket is beleszámolva...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.08.23 14:51

@konrada:
tuti ket eltero adatlista van osszefuzve. a helyzet az, hogyha nincs eletut nyomkovetes a kozmunkasok tovabblepeserol, akkor mashogy meg kozelitoleg sem tudsz kovetkeztetest levonni. annyi elmondhato, hogy kozvetett adatok alapjan, javulonak latszik a helyzet. az, hogy meghalnak az oregek es a fiatalok mar nem 6 altalonossal, hanem szakmunkas bizivel a kezukben jonnek ki, vagy ahogy mas is emlitette, elkoltoznek, azt meg eletut kovetessel sem tudod megmondani.

ez egy sima statisztikai dolog, arra es csak is kizarolag arra valo, amire keszult. nem kell belelatni se tobbet, se kevesebbet. ez pedig azt mutatja, hogy kevesebb a kozmunkas es tobb az aktiv dolgozo. szerintem ez igy jo.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2017.08.23 13:42

@matyi2010:
...de még nem tudjuk, hogy kivonni kell, vagy összeadni, és a 14 ezer a teljes foglalkoztatottság növekedést takarja, vagy a külföldi telephelyen és közmunkán dolgozó nélkülit.

Mert az első esetben 33 ezres növekedés van ott a közmunkások nélkül számolt foglalkoztatottaknál, a másikban meg 5 ezres csökkenés. Szóval nem mindegy, mit mivel számolunk...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2017.08.23 13:19

konrada, 2017.08.23 10:38

" Dunától keletre eső megyék esetében ... az látszik, hogy a keleti országrész nyolc megyéje 14 ezer fős növekedést produkált a foglalkoztatotti létszámban, miközben a közmunkásaiból elvesztett 19 ezer főt. "

Szerintem simán annyi látszik, hogy évente 20-30 ezer ember költözik át a keleti megyékből a nyugati megyékbe. Ennek egy része közmunkás, másik része alkalmazott akinek a helyére léphet valaki, az esetek egy részében közmunkás.
Semmilyen problémát nem látok a számokban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2017.08.23 10:38

Nem egyértelmű, honnan nézik a cikkben foglakoztatottak számának a növekedését.
...ha a "közmunkások és külföldi telephelyen dolgozók nélkül"-it nézik, akkor tényleg lehet borulni, hiszen a teljes foglalkoztatási számot jelző adatsorban a növekedés így 15 ezer fős lenne...

...de van egy olyan érzésem, hogy sikerült megint összehasonlítani a körtét az almával.
...amiben remélem tévedek, mert egy magát gazdaságinak kiadó napilaptól ez több mint ciki lenne. (Ti. hogy a fikázási kényszer a józan értelmezést is felülmúlja...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html