BUX
38018

Kukába való a jelenlegi csődtörvény

A csődszakmában dolgozók egy része is egyetért azzal, hogy felesleges tovább toldozgatni-foldozgatni a csődtörvényt, inkább egy teljesen új jogszabály kellene, ami kezelni tudja a meglévő problémákat.

NAPI, 2010. december 7. kedd, 09:11

Elég drámaian alakulnak az idén a csődvédelmi adatok, amelyek egyben azt is jelzik, hogy a válság korántsem ért még véget, sőt, a vállalatok körében még jó ideig szedi az áldozatokat, azaz érezteti a hatását. November végéig már megközelítette a háromszázat azoknak a cégeknek a száma, amelyek csődvédelemért folyamodtak - a válságot megelőző években ez a szám még húsz körül volt, s tavalyi év, hasonló időszakában is még „csak" 100 körül volt az adat a Coface szerint.A meglévő problémákat nem lehet kezelni azzal, hogy a jelenlegi csődtörvény tovább toldozgatják-foldozgatják - állítja dr. Czibor Zsolt. A Coface Hungary vezető jogásza úgy látja - s ezzel a csődszakmában dolgozók közül sokan egyetértenek -, hogy inkább teljesen új törvényre lenne szükség.  Persze rengeteg lenne a teendő azelőtt, hogy megszülethessen egy minden szempontból napjainkra szabott, új csődtörvény, át kellene gondolni az egész rendszert - teszi hozzá Czibor Zsolt.

Bajban a kisebb hitelezők és beszállítókAz előző évben az utolsó negyedévben jócskán megugrott a csődvédelmet kérők száma azt követően, hogy szeptemberben törvénymódosítás lépett hatályba. A tavalyi évre az volt a jellemző, hogy főként kis- és közepes cégek kértek csődvédelmet, s csak egy-két nagy volt ebben a körben.Egyébként az idén is hasonló a trend, van a csődvédelmet kérők között nagy cég, ami azért is „drámai", mert akár sikerül a rendelkezésre álló kilencven nap alatt elkészíteni a csődgondnokkal közösen a reorganizációs tervet, s azt elfogadni, akár nem, a kisebb hitelezők, köztük a beszállítók, mindenképpen bajba kerülhetnek. Ugyanis a csődvédelem során elsőként a bankok és az adóhatóság jut pénzhez, s csak utánuk jönnek a sorban az egyéb hitelezők. Ráadásul a jelenlegi szabályok nem védik kellőképpen a kisebb hitelezőket, ugyanis a nagyoknak nem áll feltétlenül érdekükben elfogadni a reorganizációs tervet, hiszen ők - ha rendelkeznek megfelelő fedezettel - mindenképpen megkapják a pénzüket, s nem kockáztatják a kisebbek érdekében, hogy esetleg rosszabbul járjanak annak fejében, hogy mások is valami pénzt lássanak valamikor. Macska-egér harc folyikA Coface hitelbiztosító vezető jogásza szerint ezért a jelenleg hatályos, számtalanszor módosított csődtörvény már nem képes a kívánalmaknak megfelelően ellátni a szerepét.Már csak azért sem, mert egy sor olyan elemében nem képes szolgálni a cél elérését, amelyek elengedhetetlenek - a gazdaság talpra állásán túl - ahhoz, hogy Magyarországon is biztonságosabb legyen a cégek együttműködése, beleértve a hitelezést, a beszállítást is. A szakértő a kívánatos célok között említi azt, hogy akár a törvény szigorításával, de el kellene érni, hogy az adós ne az utolsó pillanatban értesítse a hitelezőt a problémákról. Ma ugyanis - tisztelet a kivételnek - macska-egér harc folyik e két partner között. Pedig, ha az együttműködési folyamatban mindvégig partnerként tudnának kommunikálni, akkor menet közben is lehetne megoldásokat találni, s nem feltétlenül kellene az adósnak eljutnia a csődvédelemig. Ha olyan a helyzet, akkor már menet közben lehetne csődvédelemért folyamodni. Az új csődtörvény szorosabb együttműködést kellene kikényszerítenie a jog eszközével az adós és a hitelezője között. Ma a hitelező ugyanis csak az éves mérlegből tud tájékozódni a partner cég helyzetéről, ez pedig messze nem védi őt.

Keményen fel kell lépni a céglovagokkal szemben

Egy másik - a nemzetközi példák alapján is helyes, követendő út a keményebb fellépés, nagyobb szigor azokkal szemben, akik csődbe visznek egy céget. Tőlünk nyugatabbra akár bűncselekménynek is számítanak, ebbe a kategóriába is belekerülnek az ilyen esetek. De nyugaton, a legtöbb helyen maga a piac is kiveti magából azokat a rosszhiszemű adósokat. Magyarországon is szükség lenne komoly szankciókra, a büntetőjogi felelősség kategóriájának a bevezetésére ezekben az ügyekben, amellett, hogy legyen mögöttes pénzügyi felelősség is a rosszhiszemű adósok esetében. Az esetleges új jogszabálynak emellett ki kellene térnie az okok felderítésére is. Nevezetesen, hogy mi vezetett a kialakult helyzetig, hiszen csak ennek alapján lehetne megállapítani a mögöttes felelősséget, s nyílna mód a tisztességes számonkérésre - véli a szakértő.

Arra is elengedhetetlen szükség lenne Czibor szerint, hogy a felszámolót ne csak az anyagi érdek vezérelje, hiszen központi szerepet játszik, s munkáján nagyon sok minden áll vagy bukik. Ezt is szabályokkal lehetne kikényszeríteni, ha már az élet ezt nem tette meg.

Abban is változnia kellene a helyzetnek, hogy minden hitelező váljék érdekeltté a bajba került cég megmentésében, maa ugyanis a legnagyobb hitelezőknek sem áll mindig érdekükben az adós megmentése. Egy-egy felszámolás esetén például, a finanszírozó bank akkor is a pénzéhez jut, ha senki más nem. Olyan szabályozásra lenne szükség, amely feloldja a nagy és kis hitelező közötti komoly ellenérdekeltséget - hangsúlyozza a szakértő.