BUX
38657

Kukoricában is engedélyezte méreganyag alkalmazását az Nébih

A kalászos kultúrák és a repce után egyebek mellett már kukoricában és napraforgóban is alkalmazható a Redentin 75 RB szer a mezei pockok betelepedésének megakadályozására - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton az MTI-vel.

MTI, 2014. június 14. szombat, 10:37

A hivatal közleményében felhívta a figyelmet, hogy a termelőknek tisztába kell lenniük a Redentin 75 RB felhasználásából eredő környezeti kockázatokkal. Ez a rágcsálóirtó készítmény roppantott gabonaszemre felvitt véralvadásgátló méreganyag, ezért nemcsak a mezei pocokok fogyaszthatják el, hanem egyéb növényevő állatok, elsősorban a mezei nyulak is. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a csalétek egyenletesen legyen szétterítve a területen, ne keletkezzenek csomók, amiből a nyulak jelentős mennyiséget fel tudnak venni. Gondoskodni kell továbbá a vadonélő állatok eltereléséről riasztással, illetve etetéssel.

Közölték, minden esetben elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársasággal való együttműködés. Fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye is, vagyis az, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót ragadozók vagy dögevők fogyasztják el. A gazdáknak minden esetben növényorvos szaktanácsadóval konzultálva kell dönteniük a csalétek felhasználásáról - írták.

Kiértek arra is, hogy a mezei rágcsálók elleni védekezésben segítségünkre lehet a természet is. T-alakú ülőfák kihelyezésével a táblára telepedett ragadozó madarak jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát. Ez a módszer nem ad gyors, azonnali megoldást, nem tud felszámolni egy ilyen mértékű túlnépesedést, hosszú távú alkalmazása viszont mindenképpen hasznos. A két módszert nem szabad együttesen alkalmazni, ahol méreggel védekeznek mezei pocok ellen, oda ne helyezzenek ki ülőfát a földhasználók - figyelmezettek.

A közleményben kiemelték: a mezei pocok elleni védekezés - mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség - minden földhasználón kiemelt feladata.

A mezei pockok természetes ellenségei: róka, borz, vadmacska, hermelin, menyét, ölyvek, baglyok, görény .A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig.A mezei pocok nagyon szapora állat egy évben akár 10-szer is ellik. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 5-10 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok. Öt napos korukra már egész testüket finom szőr borítja és 7 naposan a szemük is kinyílik. 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket. Mivel ellés után azonnal újra párzanak, ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok nagyon korán, 2 hetes korban válik ivaréretté. Élettartama 0,5-2 év. (Forrás: Wikipedia)

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezeipocok-felszaporodása tapasztalható több megyében is. Ehhez az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult. Jelenleg Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyében tapasztalható gócszerűen túlszaporodás.

Mezei pocok elleni védekezéshez több készítmény is engedélyezett, ezek felhasználása azonban az év ezen szakában nem lehetséges, ezért a Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB alkalmazására.