Gulyás Gergely Parlament Televíziónak adott, az Origón olvasható interjújából kiderül:

  • A parlament utolsó, július 4-ei ülésnapjáig tenni akarnak a devizahitelesek érdekében, szemben a korábban tervezett őszi időponttal. Valószínűleg nem egyetlen törvénnyel, hanem több törvénnyel oldják meg a devizahiteles problémát, ebből a mostani az azonnali segítségnyújtás szakasza lenne szándékuk szerint.
  • A mostani döntés a Kúria múlt heti jogegységi határozata alapján viszonylag könnyű a törvényhozás számára: az árfolyamrés visszajár az ügyfeleknek, és az esetek szinte mindegyikében az egyoldalú kamatemelés is jogellenes volt. Ezzel elkerülnék, hogy perek tízezrei induljanak, amelyek eredménye egyébként is előre garantált.
  • A visszajáró pénz teljes összegét nem ismeri a kormány, és nem tudják, mennyire helytállóak a 400 milliárd forint körüli összegekről szóló becslések. Az MNB-nél vannak azonban olyan adatok, amelyekből kiszámíthatók a következmények.
  • A döntés azokra is kiterjed, akik bár ingatlanfedezet mellett, de nem lakáscélra vették fel a hitelüket (szabad felhasználású jelzáloghitelek).
  • Akinek már lezárult a hitele, azoknak egy összegben fizethetik ki a pénzt, akinek nem, annak a tőketartozása csökkenhet. A lehető leghamarabb szeretnék ezt végrehajtani. Az árfolyamgátba már belépett ügyfeleket és azokat is érinti ez, akiknek az elévülési időn belül járt le a hitele.
  • A "károsultak szervezeteivel érdemes egyeztetni, ebben a két pontban a bankokkal olyan nagyon nagy egyeztetésekre nincs szükség", igaz, a bankszövetség véleményét meghallgatják
  • Idén véglegesen lezárnák a devizahiteles ügyet, kivezetve a devizahiteleket a piacról. "Mindaz, amit nem tudunk most megoldani a rendkívüli ülésszakban július elejéig, arra a frakció a szeptemberi frakcióülésén szeretne végleges, egyértelmű választ adni." Erről széleskörű egyeztetést terveznek.
  • Azoknak is szeretnének megoldást találni, akik jelentős késedelembe estek, és az eszközkezelő nem megfelelő megoldás számukra. A felvett hitelösszeget mindenképpen ki kell fizetniük. Remélik, lesznek, akik ismét fizetőképessé válnak majd.
  • Nem kizárt, hogy az állam is szerepet vállal a devizahitelek kivezetését célzó csomag végrehajtása során a tehermegosztásban.
A Portfolio becslései szerint az 5 éves elévülési idő figyelembe vételével nagyjából 350 milliárd forintnyi egyszeri teher sújthatja a bankszektort a jogszerűtlenségek "visszacsinálása" miatt, továbbá több mint 40 milliárd forintos évi bevételkiesés érheti a szektort a kamatcsökkentések miatt, amennyiben az összes devizahitelre kiterjed a mostani döntés. Az OTP részesedése a terhekből valahol 20 százalék környékén lehet.