BUX
38587

Küzdelmes feladat vár Magyarországra a klímapolitikában

Fontos, hogy a magyar soros elnökség ideje alatt a nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokban komoly előrelépés történjen, és hamarosan megállapodás szülessen a 2012 utáni globális klímarezsimről; ez azonban hosszú és küzdelmes feladat lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megítélése szerint - hangzott el a tárca által szervezett háttérbeszélgetésen.

NAPI, 2011. február 1. kedd, 16:01

A magyar elnökség legfontosabb klímapolitikai feladatai között szerepelnek a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások és a 2012 utáni globális klímarezsim felállításáról szóló megállapodás elérése - mondta Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. A jövő év tárgyalásainak középpontjában a Cancúni Megállapodás végrehajtása lesz; a magyar elnökség időszaka alatt várhatóan két alkalommal rendezik meg az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény tárgyalási ülését, amelynek feladata az év végi durbani klímacsúcs előkészítése. Ezzel kapcsolatban a magyar elnökség feladata, hogy elvégezze az uniós álláspont koordinálását, valamint a vitatott kérdésekben a tagállami és unión kívüli partnerek álláspontját közelítse - fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint a folyamat hosszadalmasnak ígérkezik.

Ugyancsak a magyar elnökségi stáb feladata lesz, hogy megfelelő mederbe terelje az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékot meghaladó mérséklésére irányuló lehetőségek elemzéséről és a kibocsátásáthelyezés kockázatának vizsgálatáról folyó elhúzódó vitát. A magyar szándék szerint a kibocsátás csökkentésének mértéke a jelenlegi 20 százalékos tervről 30 százalékra növekedhet.

Kiemelt cél továbbá az EU hosszú távú dekarbonizációs stratégiájával (Roadmap 2050) kapcsolatos tárgyalásokat előmozdítani. A fejlesztési minisztérium szerint, mivel komoly érdeklődésre lehet számítani a témával kapcsolatban, számos munkacsoportülés és egyéb, magas szintű egyeztetés lehet szükséges a dekarbonizációs stratégia különböző elemeinek megvitatására.

A magyar elnökségnek végül, de nem utolsó sorban figyelmet kell fordítania a 2012 és 2020 közötti időszakra vonatkozó EU-költségvetés klímapolitikai vonatkozásaira, különös tekintettel a kohéziós politikára - állítja az NFM. A magyar elnökség célja, hogy az elnökségi időszak végére kellően artikulált, vitaképes álláspontok és vélemények szülessenek a kohéziós politika és a klímapolitika kapcsolatának jövőbeni irányát illetően. A tárca szerint a kohéziós politika úgy is segítheti az Európa 2020 stratégiában foglalt klímapolitikai célok megvalósítását, hogy alapvetően az elmaradottabb régiók felzárkózását támogatja - hangzott el a háttérbeszélgetésen.

Erős, jól szervezett elnökség esetén a tárca szerint mindemellett csökkenthető annak a kockázata is, hogy az Európai Bizottság - a lisszaboni szerződésre hivatkozva - hatásköröket vonjon el az elnökségtől a nemzetközi tárgyalási folyamatban, amely vélhetően a régebbi tagországok (EU-15) érdekeinek egyoldalú figyelembe vételét eredményezné.