BUX
39462

Lábon lőtte magát a kormány a társasági adócsökkentéssel?

A társasági adó csökkentése azon szektorokban jelent érdemi segítséget, ahol korábban a kormány szektorális büntetőadókat vetett ki. Így a kilenc százalék nyertesei a bankok és a telekomcégek lehetnek, amelyek korábban nem tudtak jelentős adókedvezményeket igénybe venni. A szuperalacsony adókulccsal a kormány lábon is lövi magát, hisz ilyen alacsony kulccsal adózó cégeket a magyar adórendszer bünteti.

Papp Zsolt, 2016. december 5. hétfő, 12:06

A legizgalmasabb éppen az, ami kimaradt a parlamenti adócsomagokból - állapította meg Szmicsek Sándor, a Mazars Könyvszakértői és Adótanácsadó Kft. partnere. A társasági adó (tao) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentését csak ezt követően tárgyalja a parlament, továbbá egy újabb adócsomag is várható. A kormány ugyanis arra utalt, hogy egy adminisztrációs-tehercsökkentős csomagot is beterjeszt a parlament elé.

Az eddig elfogadott csomagok alapvetően adócsökkentés felé mozdultak, ám vannak tehernövekedések is. Tovább folytatódott az a trend, hogy a jövedelemadóktól a fogyasztási adók felé tolódik a súly. Számos cafeteriaelem - Erzsébet-utalvány, bérletek - kikerültek a kedvezőbb körből, ez adóteher-növekedést jelent - mondta Szmicsek.

Egyelőre elmaradt a szocho öt és a társasági adó tíz százalékpontos csökkentése, amelyek a napokban kerülhetnek a parlament elé. A két javaslat elkülönül egymástól. A szocho 22 százalékra való mérséklésével - összekapcsolva a minimálbér emelésével - egy átgondolt, előkészített lépés része. A társasági adócsökkentésben viszont vélhetően politikai döntés született, rengeteg helyen ki kell igazítani az adószabályt és vélhetően nem volt előkészítve a módosítás, ez lehet a késlekedés egyik oka - vélekedett H. Nagy Dániel. a Mazars senior adómenedzsere.

Amire nem is gondoltak

A kilenc százalékos tao-kulccsal Magyarország kedvezményes adózású ország lesz, amit viszont számos ponton szankcionálnak a magyar adószabályok, ugyanis korábban fel sem merült a magyar jogalkotókban, kormányban, hogy Magyarországon kedvezményes - tíz százalék alatti - társasági adó lenne. Ezzel szemben a magyar adórendszer azokat a cégeket, amelyek kedvezményes adózású országban is működnek, számos kedvezménytől megvon. A társasági adó egy számjegyűvé tételével a magyar adójog szerint is kedvezményes adózási területté válunk, ami számos problémát szül. Ezzel a döntéssel a kormány némileg lábon is "lőhette magát", ezért a társasági adócsomagban számos kérdést kell újraszabályozni, amelyre a döntés bejelentésekor nem gondoltak a politikusok.

A befektetői bizalmat csak nagyon lassan lehet megszerezni és rendkívül gyorsan el lehet veszíteni - vélekedett Szmicsek Sándor. Mivel a magyar kormány az elmúlt években nem kifejezetten befektetésbarát politikát folytatott, gyors változást nem lehet várni a szuperalacsony taótól. Ennek ellenére  az adócsökkentés jó lépés, ám első körben azok a beruházások mozdulhatnak emiatt, amelyek már amúgy is "úton voltak" Magyarország felé. A magyar gazdaság érdeke már nem az, hogy - alacsony bérköltségre építő és hozzáadott értéket termelő - gyártócégeket, -sorokat hozzanak be külföldi befektetők, hanem a nagyobb hozzáadott értéket termelő szolgáltatásokat - ebben esetleg segíthet az társasági adó csökkentése.

Van tehernövekedés is

A Mazars a minimálbér jelentős emelését is adóemelésnek fogja fel, hisz számos ágazat kifejezetten érzékeny erre a költségelemre, valamint lesznek olyan cégek, amelyek ezt nem is tudják kigazdálkodni. A tao és a szocho csökkentése alapvetően a nagyvállalatok számára kedvező, mivel ott nem jellemző a minimálbéres foglalkoztatás. A kormány a szocho 2017-es öt, majd a 2018-as két százalékos csökkentésén felül további fél százalékpontos vágást is beígért,a mennyiben a bérek 11 százalékkal gyorsabban emelkednek - ez valószínűleg teljesülni is fog 2017 első kilenc hónapjában.

A társasági adó csökkentésnek nagy nyertesei a telekomcégek és a bankok, e cégek ugyanis eddig nem tudtak igénybe venni jelentős kedvezményeket - szemben például az autóiparral. A magyar tao Európában a legalacsonyabb lesz - ám erre tart a a világ. A brit miniszterelnök épp a napokban vetette fel, hogy a szigetország is bevezeti a 10 százalékos társasági adót a hard Brexit esetén.

Jövőre az adóadminisztráció növekszik, az áfás számlákat 100 ezer forint felett jelenteni kell, kiterjesztik az e-pénztárgéprendszert. A másik oldalon viszont könnyebbséget jelent a szja-bevallások elektronizálása és üdvözlendő az adózóbarát adóhatóság kialakítása - de várjuk ki mi lesz belőle - mondta Szmicsek. Eddig a Nemzeti Adó - és Vámhivatal (NAV) a "német iskolát" követte vagyis a szabályok formai elemeit ellenőrizte. Remélhetőleg a jövőben a NAV a tartalmi kérdéseket vizsgálja - így az adózó tényleges magatartását ítélik meg.

Új szemlélet jön a NAV-nál?

Az adózás rendjében inkább finomhangolás lesz, mint koncepcionális változás - mondta H. Nagy Dániel. Ilyen például a megbízható adózók minősítésének pontosítása, az adóregisztrációs eljárás újraszabályozása. A NAV új szemlélete pedig úgy írható le: előbb kérdeznek és csak azután lőnek.

A személyi jövedelemadózásban (szja) vége a söralátétnek, és jön az e-szja, ugyanis a NAV készíti el a bevallási tervezetet. Első körben a ügyfélkapun keresztül, de akár postán keresztül is lehet kérni az szja-bevallás elkészítését az adóhatóságtól. Emelkednek a munkába járással kapcsolatos támogatások: a jelenlegi kilométerenkénti 9 forinttal szemben januártól 15 forint támogatás jár az autóval munkába járóknak. Adómentes lesz a lakásbérlet támogatása, ha a alkalmazott a munkavállalás miatt költözik.

Az egészségbiztosítási hozzájárulásban (eho) is az eddigi ötnél kevesebb, összesen két kulcs lesz (14 és 24 százalék). Megszűnik kamatjövedelmeket terhelő 6 százalékos eho is. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi értékhatára 6 millióról 12 millió forintra emelkedik. A kisvállalkozói adónak (kiva) pedig kedvezőbbek lesznek a belépési feltételek: a jövőben már 50 fős vég is választhatja és amíg 100 főnél kevesebb alkalmazottja van, maradhat is az adó hatálya alatt.

A taónál rengeteg módosítás van, elsősorban a beruházások ösztönzésével kapcsolatos szabályok változnak. Így változnak a fejlesztési adókedvezvezmény feltételei, kedvezményt kapnak a startup cégekbe fektető vállalkozások és gáláns adóalap-kedvezményt kapnak a kastély- és az energiahatékonysági beruházások.

Az áfakedvezmények is bővülnek; bekerül a 18 százalékos adókulcs alá az éttermi ételfogyasztás és a helyben készült italok, az internetszolgáltatás. Öt százalékkal adózik januártól a baromfihús, a tojás és a friss tej is.