Kevés mérhető adat áll rendelkezésre a hazai és nemzetközi műtárgypiacról, így az árverések összesített adataival dolgoznak a szakértők - mondta Tűzkő Péter igazságügyi szakértő, a BÁV Zrt. műkereskedelmi üzletágvezetője. A magyar piacot nézve jól látszik, hogy a válság nagy visszaesést okozott a magyar műtárgypiacon, volt olyan aukciós ház is, amely két évig nem is tartott aukciót. Szerencsére az utóbbi években már visszatért a kereskedési kedv, így ismét megközelíthetjük az igazán sikeres évek szintjét - emelte ki Tűzkő.

A magyar műtárgypiac becsült éves forgalma így elérheti a 15-20 milliárd forintot - mondta Tűzkő, aki nemzetközi összehasonlításként megemlítette, hogy egy 2012-es leütésű festmény (Edvard Munch: Sikoly) 35,7 milliárd forintért kelt el.

A kockázatok között említette a természeti katasztrófákat, hiszen például a Genf Freeportban tárolt művek becsült értéke 100 milliárd dollár. Igaz, ilyen koncentráció nincs Magyarországon - ismerte el az üzletágvezető. A legnagyobb kockázatnak továbbra is a hamisítást nevezte a szakértő, ami fokozottan érvényes Magyarországon. Ennek fő oka a dokumentumok, adatbázisok hiánya, ám ugyanakkor jó hír, hogy egyre ritkább, hogy ilyen műtárgyak kerülne be az aukciókra.

Kép: Napi.hu

A műtárgyak garantálhatják a lakáspiac, vagy éppen a kamatok feletti hozamokat - mondta Tűzkő, aki szerint ez még nem ment át teljesen a lakosságban, így ők továbbra is inkább az ingatlant látják, mint befektetési lehetőséget. Pedig egy műtárgyat ennél jóval olcsóbban is meg lehet szerezni, azaz nem szükséges túl nagy befektetés. Példaként elmondta, hogy amíg egy festményt 50 ezer forintért hirdettek meg 1990-es aukción, addig 2014-ben már 40 millió forint volt a kikiáltási ár. Tippként elmondta, hogy a magyar szoborművészet abszolúte alulértékelt jelenleg a piacon, de az ezüstgyűjteményekkel is szép hozamot lehet összehozni.

Tipikus veszélyek

Bár egy műtárgy általában pótolhatatlan, de az mindenképpen segítség lehet, ha baj esetén legalább az anyagi veszteség megtérül - mondta Jaksa Éva, UNIQA Biztosító Zrt. műtárgybiztosítási termékmenedzsere. A biztosítási értéket optimális esetben a szakértő és az ügyfél közösen határozza meg - vélte Jaksa, aki szerint érdemes akkor összegben megállapodni, hogy azért egy hasonló értékű műtárgyat tudjunk venni gond esetén. A cég tapasztalatai szerint a közhiedelemmel szemben nem a betörés okozza a legtöbb kárt, hanem a sérülések. Előfordult már például, hogy leszakad egy polc, amin a féltve őrzött porcelán kerámia van, hogy egy kép leesett a falról, mert a járdán légkalapácsoztak, hogy a kiállítás rendezése közben a belső feszültségtől összeomlott a vitrin.

Amennyiben valaki műtárgyakba akar fektetni, úgy érdemes figyelnie a művészhez fűződő mítoszokra, mivel ezek is befolyásolják az árat. Ahogy az is, hogyha nem adott el egy képet még életében, hogy milyen alkotói periódusban készítette az adott művet, de fontos a restaurátori vélemény is. Jelentősen befolyásolja az eladhatóságot ha ismerjük a mű előéletét, ha tudjuk, hogy mely gyűjteményből származik a mű, ha volt korábban híres tulajdonosa és természetesen ha megbízható az eredete.

Nem mind arany, ami fénylik

A magyar gazdagok 20-25 százaléka műtárgygyűjtő, a trend pedig folyamatosan erősödik, évről-évre jelennek meg új szereplők - mondta Törő István, a Virág Judit Galéria és Aukciósház ügyvezető igazgatója, tulajdonosa a konferencia panelbeszélgetésén. Fontos különbséget tenni a kortárs és a klasszikus műtárgyak között, de összességében valóban lehet látni növekedést - értett egyet Molnár Annamária, a Molnár Ani Galéria tulajdonosa, aki szerint a kortárs művészek termékekre akár befektetésként is lehet tekinteni. A tehetősek körében ugyanakkor a kortárs művészet nem annyira népszerű, szemben a külföldi példákkal.

Kép: Napi.hu

A tehetősek elsősorban nem üzleti célból fektetnek a műtárgyakba, sokkal jellemzőbb a szenvedély - hangsúlyozta Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratórium elnöke. Nem értett teljesen egyet Tűzkő Péter igazságügyi szakértő, a BÁV Zrt. műkereskedelmi üzletágvezetője, aki szerint szinte minden esetben benne van a gyűjtőkben, hogy idővel mennyivel tudná majd eladni az adott műtárgyat. Szerinte gyakori, hogy először kis összegben akarnak vásárolni (például egy grafikát), majd évek múlva már a drágább termékek felé fordulnak.

Van egy olyan gyűjtőtípus, aki tanácsadókat használ, nem alakul ki benne önálló ízlés, elfogadja mások véleményét - mondta Fertőszögi. Ez a típus nem tud azonosulni a gyűjteményével. A másik oldalon viszont vannak olyan gyűjtők, akiknek folyamatosan változik az ízlésük, ilyenkor például előfordulhat, hogy valaki az egész gyűjteményét kicseréli. Persze van olyan is, aki nem adja el, hanem csak bővíteni az ilyen típusú vagyonát. Törő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a magyar műgyűjtői kultúra fejlettebb, mint a pénzügyi kultúra.

Új szabályozás a restitúciónál

A restitúció jelentése valaminek a visszatérítése, visszaadása - indította előadását Srágli Roland, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető szakmai titkára. Az állami vagyonkezelő restitúciós ügyekkel kapcsolatos feladatai elnevezésű előadásában a szakember elmondta, hogy 2013 végén jött ki egy kormányrendelet, amely ezt a tárgykört szabályozza. Addig csak polgári peres úton lehetett tulajdonjogot visszakapni, ilyen volt például a Herczog-per.

Kép: Napi.hu