Lassulni fog a magyar gazdaság - a kormány kedvenc intézete szerint is

Az OECD legfrissebb elemzésében ugyan javított a magyar gazdasági növekedési adatán, ám az Európai Bizottsághoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan ez az intézmény is a magyar növekedési ütem mérséklődését jelzi a következő években. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont úgy látja, "a nemzetközi szervezetek és piaci elemzők egyaránt gyorsuló magyar gazdasággal számolnak ősszel megjelent anyagaikban".
Szabó Zsuzsanna, 2017. november 28. kedd, 18:29

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a magyar gazdaság jelenlegi erős teljesítménye még 2018-ban is kitart, de 2019-ben már némi lassulás várható. Vagyis a nemzetközi szervezet várakozásai szerint a magyar gazdaság 3,9 százalékkal nőhet idén, ami 2018-ban 3,6 százalékra, majd 2019-ben 2,8 százalékra mérséklődhet. Az idei és a jövő évi növekedési adat a júniusi prognózishoz képest 0,1 illetve 0,2 százalékponttal gyorsabb ütemet takar.

Az OECD szerint a beruházások továbbra is az egyik hajtóerőt képviselik majd, miután az uniós források felhasználása ismételten lendületet vett, az erős belső fogyasztást - mint másik fő hajtóerő - pedig továbbra is segíti majd a reálkeresetek emelkedése és a foglalkoztatás növekedése. A magánfogyasztás idei 4,4 százalékos bővülése után jövőre 5,1 százalékkal emelkedhet, majd 2019-ben 4,8 százalékra mérséklődhet, míg a kormányzaté idén 1,7 százalékkal csökkenhet, jövőre viszont 1,4, 2019-ben pedig 0,9 százalékkal emelkedhet.

Elveszett lendület

A munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban az OECD megjegyzi, hogy a magánszektor munkahelyteremtése alábbhagyott, ami - együtt a közmunkaprogram visszafogásával - mérsékelte az egyébként is alacsony munkanélküliségi rátát. Az intézmény várakozásai szerint a munkanélküliségi ráta az idei 4,2-ről, jövőre 4, 2019-ben pedig 3,8 százalékra süllyedhet.

A magánszektorban a béremelkedés lendületet vett, 2017 közepére 12 százalék körül volt az emelkedés a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás eredményeként, melynek keretében a minimálbér 15-24 százalékkal emelkedik idén és mintegy fele ekkora mértékkel jövőre, miközben a kormány a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulását is csökkentette.

Az új termelési kapacitások ugyan támogatni fogják az export növekedését, de ezt a hatást mérsékelni fogja a külső versenyképesség eróziója, miután a költségnövekedések könnyen ellensúlyozták a termelékenység javulását. Az erősödő infláció sem tesz majd jót a versenyképességnek, egyre jobban visszafogja ugyanis az exportot. A pénzromlás üteme idén 2,3 százalékos lehet, ami jövőre 2,7, majd 2019-ben 3,4 százalékra emelkedhet, meghaladva ezzel az MNB inflációs célját. A maginfláció is emelkedni fog: az idei 1,9 százalékról jövőre 2,9, 2019-ben pedig 3,4 százalékra. Az export idei 8,5 százalékos bővülése 2018-ban 5,6, majd 2019-ben 4,8 százalékra csökkenhet.

Az OECD a pénzügyi szektor helyzetével kapcsolatban megjegyzi, hogy a bankok erősebbeké váltak, javult a profitabilitásuk, jóllehet működési költségeik még mindig relatíve magasak. A jelentős javulás dacára továbbra is magas a nemteljesítő hitelek aránya, amelyet tovább kell csökkenteni. Egy versenyképesebb és hatékonyabb bankszektor ugyanis mérsékelheti a működési költségeket, és hozzájárulhat a nemteljesítő hitelek átalakításához a hitelfelvevők és hitelezők közötti piaci alapon történő tehermegosztásával.

Költekezés lesz

Az OECD azzal számol, hogy idén és jövőre a költségvetési politika expanzív marad, miután a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékok és a vállalatok adóterhelése csökkennek prociklikus költések növekedése mellett, a költségvetési irányvonal azonban 2019-ben semlegesre változik.

Ennek megfelelően az OECD várakozásai szerint a költségvetés idei 2,4 százalékos GDP-arányos hiánya jövőre 2,7 százalékra ugorhat, majd 2019-ben újra 2,4 százalék lehet.

A maastrichti kritériumok szerint számolt GDP-arányos államadósság mértéke az OECD szerint is csökkenő pályán halad: a tavalyi 73,9 százalék után idén 71,5, jövőre 70, majd 2019-ben 68,4 százalékra eshet. A folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi 6,1 százalékról idén 4 százalékra zuhanhat, majd jövőre 2,5, 2019-ben pedig 0,8 százalékra olvadhat.

Váltani kell

A termékpiac szűkülése, a bérek két számjegyű emelkedése és a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépése mind abba az irányba mutat, hogy prudens makrogazdaságpolitikára kell váltani.

Az NGM szerint gyorsuló magyar gazdasággal számolnak az elemzők
Az OECD Economic Outlook című kiadványában a nyári előrejelzéshez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását. A nemzetközi szervezetek és piaci elemzők egyaránt gyorsuló magyar gazdasággal számolnak ősszel megjelent anyagaikban, visszatükrözve a magyar gazdaságpolitika növekedéstámogató hatását - értékelte az OECD jelentését az NGM. A szaktárca közleményében hozzátette: a kormány folytatja a béremelésen, az adócsökkentésen és a versenyképesség erősítésén alapuló gazdaságpolitikát. A hatéves bérmegállapodás alapján 2018. január elsejétől a munkáltatói adó szintje további 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődik.

Mit javasolna az OECD?

Az OECD elemzésében javaslatokat is közzé tett arra, hogy milyen reformokkal lehetne erősíteni az üzleti dinamizmust és az új ötletek, technológiák terjedését vállalatok és országok között, amellyel végső soron a növekedési kilátásokat lehetne javítani. Magyarország esetében a következőket javasolja az intézmény:

  • a gazdaság egészét átható szabályozási korlátok csökkentése,
  • a hálózatos iparágak szabályozási korlátainak mérséklése,
  • a szolgáltatószektor szabályozási korlátainak lazítása,
  • a fizikai és jogi infrastruktúra javítása.

Veszélyben a fenntarthatóság

A globális helyzetről az OECD megállapította, hogy a világgazdaság folyamatosan nő, 2010 óta a leggyorsabb ütemben bővül, de az eladósodottság mértéke veszélyesen magas, a tervezett beruházási ráták pedig túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartható maradjon a növekedés lendülete. A globális növekedési ütem idén 3,6, jövőre 3,7, 2019-ben pedig ismét 3,6 százalékos lehet. A tavaly novemberi előrejelzéshez képest az intézmény az idei GDP-növekedési ütemet 0,3 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal emelte.

Az OECD javította az euróövezetre vonatkozó előrejelzését is, de lassulást vetít előre az elemzés: ennek megfelelően idén 2,4, jövőre 2,1, 2019-ben pedig 1,9 százalékkal bővülhet a valutaövezet gazdasága. A német gazdaság szintén lassuló ütemben bővülhet: idén 2,5 százalékról jövőre 2,3, 2019-ben pedig 1,9 százalékra mérséklődhet a növekedés.

Nagy-Britannia növekedése az idei 1,5 százalékról jövőre 1,2 százalékra 2019-ben pedig 1,1 százalékra csökken. Az OECD elemzői azt javasolták Londonnak, hogy ha csökkenteni akarja a brexit gazdaságra gyakorolt hatását, igyekezzen a lehető legszorosabb kapcsolatok fenntartására az EU-val a kilépés után.

Egy kis jó hír Amerikának

Az USA-ban a gazdaság az idei 2,2 százalék után jövőre - a személyi jövedelemadó és a társasági adó várható csökkentésének köszönhetően - 2,5 százalékra gyorsulhat, de ez nem marad fenn, ugyanis 2019-ben 2,1 százalékkal mérséklődhet az ütem.

A japán gazdaság szintén a lassulók csoportjába tartozik. A szigetországban ugyanis az idei 1,5 százalékról jövőre 1,2, 2019-ben pedig 1 százalékra mérséklődik a bővülés üteme. Az OECD komoly kockázatot lát abban, hogy Japán GDP-arányos államadóssága 220 százalékra emelkedett, és széles alapokon nyugvó terv kidolgozását szorgalmazta a pénzügyi stabilitás iránti bizalom fenntartásának érdekében.

A kínai gazdaság előrejelzésén nem változtatott az OECD. Az elemzők itt is lassulással számolnak: az idei 6,8, jövőre 6,6, majd 2019-ben 6,4 százalékra lassul a növekedés.

Catherine Mann, az OECD fő közgazdásza az MTI szerint rámutatott, hogy a világgazdaság nem tudja tartani a bővülés jelenlegi ütemét, ha a magánszektor nem vált gyorsabb növekedésre és nem cserélik újakra a termelési eszközöket, ami béremelkedéshez vezetne. A beruházások gyengeségének dacára a háztartások és a vállalatok számos országban nyakló nélkül vettek fel olcsó hiteleket, és nehézségekbe ütközhetnek emiatt, ha a központi bankok elkezdik szigorítani monetáris politikájukat.

HOZZÁSZÓLÁSOK