BUX
38657

Lassult a szállítmányozás bővülése

Árutonna-kilométerben három százalékkal bővült az első kilenc hónap szállítmányozási teljesítménye Magyarországon.

NAPI, 2010. november 24. szerda, 09:22

Az idei első három negyedévben az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 3 százalékkal nőtt, miközben a szállított áruk tömege 8 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH jelentéséből. Az első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény - 25 milliárd árutonna-kilométer - 5 százalékkal nőtt, miközben a szállított áruk 130 millió tonnás tömege 7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az árutömeg 72 százalékát közúton, 16 százalékát vasúton szállították; belföldön a közúti fuvarozás részesedése ennél is nagyobb: 90 százalékot tett ki. A közúti áruszállítás volumenének 13 százalékos csökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. Nemzetközi viszonylatban 7 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak az első háromnegyed évben mint 2009 azonos időszakában, de a belföldi szállítás visszaesését ez sem tudta kompenzálni. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény nemzetközi relációban a bázisidőszakkal azonos szinten maradt. A szomszédos országokba irányuló szállítások számának növekedésével lerövidültek a szállítási távolságok.

Belföldön kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, a KSH adatai szerint megnőtt az átlagos szállítási távolság, és csökkent az üresen megtett út aránya.

A vasúti áruszállítás volumene 8 százalékkal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye pedig 19 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, főleg a tranzitszállítás növekedésének köszönhetően. A belvízi áruforgalom volumene - az alacsony bázis miatt - 35 százalékkal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 37 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest.

A helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény az elmúlt évihez hasonló nagyságrendet ért el. A belföldi távolsági személyszállításban az utasszám alapján az autóbusz-forgalom a meghatározó 79 százalékos súllyal, a nemzetközi szállításban 56 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az autóbusz 19, a vasút pedig 24 százalékos hányadot képvisel. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma lényegében stagnált, 6,3 millió fő volt.