Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitikai paradigma a monetáris területen is megjelent, legalábbis az új MNB-vezetés által szignózott első Inflációs Jelentésben találni erre utaló nyomokat. A matolcsyzmus legfontosabb hozzávalója a finanszírozási környezet javítása mellett a versenyképesség szempontjából fontos reálárfolyam-leértékelésen keresztüli feldolgozóipari kapacitásépítés. Mindkét területen várható, hogy segíteni fog a jegybank, amivel kapcsolatos érvekről és irányokról sokat elárul a most kiadott részletes előrejelzés.

Infláció a középpontban

Ami a gazdasági szereplőket közvetlenül érintheti az a konvencionális monetáris eszköztáron belül a kamatpolitika. Ezzel kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a reálgazdaságban uralkodó kihasználatlan kapacitások (aminek méretével kapcsolatban nem változtattak a decemberi előrejelzésen) kiegészülve a 3 százalékon stabilizálódó fogyasztói inflációval a mostaninál lazább monetáris politika megteremtésére ad lehetőséget. A jelentés óvatosan fogalmaz: a monetáris politika a törvényi felhatalmazással összhangban, az árstabilitás elérésének és fenntartásának veszélyeztetése nélkül segítheti a gazdaság növekedését.

A jelentés megerősíti az MNB korábbi megállapítását, hogy alacsony kapacitáskihasználtság jellemzi a magyar gazdaságot, emiatt a potenciális növekedésünk a válság idején lecsökkent. A potenciáltól elmaradó reálkibocsátás - vagyis a kibocsátási rés - 2015-ig csak fokozatosan zárul, addig végig e szint alatt marad a növekedés. Ennek köszönhetően a gazdaság keresleti környezetében továbbra is dezinflációs hatások érvényesülnek. A jelentés szerzői szerint emiatt a kormányzati adóintézkedések hatása nem lesz a fogyasztókra áthárítható, így az inflációs célokat sem fenyegetik.

A hatósági energiaár-csökkentések viszont közvetlenül apasztják a fogyasztói árakat, ezért idén és jövőre elérhetővé válik a jegybank 3 százalékos inflációs célja. Ezt legfeljebb a forint gyengülése veszélyeztethet, az ugyanis rövid távon - az importált nyersanyagárakon keresztül - költségoldali árnyomást idézhet elő.

Reálárfolyam-hatás

A matolcsyzmus másik fontos hozzávalója a gazdaság külső finanszírozási képességének erősödése. A külkereskedelmi egyenleg javulásának köszönhetően devizaforráshoz könnyebben jut az ország. Az ehhez rendelt eszköztár a reálárfolyam gyengítésén keresztül elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó feldolgozóipari kapacitások fejlesztése.

Ezen a területen a laza munkaerőpiaci kondícióknak, illetve a bővülő munkakínálatnak köszönhetően a reálbérek emelkedése várhatóan nem éri el a termelékenység javulását. Mindez kiegészülve a munkahelyvédelmi (célzott járulékcsökkentési) programmal javítja az export cégek versenyhelyzetét, azon keresztül pedig növeli a reálgazdasági egyenleg többletét.

A termelékenységtől elmaradó, de infláció fölötti bérnövekedés hatása az átlagbér alatt keresőknek kedvez, és mivel nekik a fogyasztási hajlandóságuk magasabb, ezért a reáljövedelmek emelkedése később a fogyasztói kereslet növekedésének is forrása lehet.

Az MNB azzal számol, hogy ennek kedvező hatása az állami kamattámogatású hiteleknek köszönhetően 2014-től érezhetően fogja növelni a lakossági beruházásokat, és a fogyasztói keresletet. A magasabb jövedelműek esetében a jövedelemadók csökkentését említi a jelentés, mint ami a finanszírozási szempontból fontos megtakarító képességet erősíti.

A vártnál mélyebb tavalyi recessziónak külső és belső okai voltak, utóbbiak között az elemzők egyedi hatásokat - így a mezőgazdaság óriási visszaesését - említik. Az idei évre a korábban jelzettel megegyező ütemű növekedéssel számol az előrejelzés, aminek forrása a második félévtől a feldolgozóiparban kiépült új kapacitások termelésének és exportpiaci részesedésének felfutása lesz.

Kincstári optimizmus a jegybankban

A decemberi jelentéshez képest a leglátványosabb korrekció a költségvetési pályát érintette. A legújabb prognózis szerint ugyanis idén és jövőre is tartható lesz a tervezett hiánycél, bár az ezzel kapcsolatos részletekről a jelentés nem rendelkezett, csak a kiadást követő sajtótájékoztatón hangzottak el iránymutató számítások. Az MNB saját prognózisa szerint egyedül a pénzügyi tranzakciós illetékből remélt nagyjából 200 milliárd forintos idei bevétel teljesülésével lehet gond. A jövő évi prognózis még nagyobbat javult, a korábbi 3,8 százalékos áht-hiány helyett 2,9 százalékkal számoltak az elemzők. Ennek oka egyfelől, hogy a jegybanki veszteség a kedvező árfolyam- és kamathatásoknak köszönhetően kisebb lesz. Másfelől a pénztárgépek bekötéséből és megadóztatásából származó gazdasági kifehéredés pozitív hatása is bekerült a számításba - decemberben ezzel még nem kalkuláltak.