Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délután Brüsszelben előbb Corina Cretuval, a regionális politikáért felelős biztossal, majd a regionális politikai főigazgatóval tárgyal. Ez lesz az első eszmecsere a két politikus között a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság november eleji megalakulása óta, korábban sajtóhírek szerint időpont egyeztetési nehézségek miatt nem sikerült összehozni a találkozót - írja a Bruxinfo.

A hírportál szerint a megbeszélés középpontjában információnk szerint a román biztos kezdeményezésének megvitatása áll, amelynek értelmében a Bizottság és nyolc, az átlagos uniós forrásfelhasználási ráta alatt lévő tagország külön-külön munkacsoportot hozna létre az abszorpció felgyorsítása érdekében. Cretu még novemberben levélben tájékoztatta erről a szándékáról a nyolc tagállamot (Magyarországot, Olaszországot, Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Szlovéniát, Bulgáriát és Romániát).

A mostani megbeszélésen a román biztos arra lesz kíváncsi, hogy a magyar kormánynak milyen elképzelései vannak a forrásfelhasználás felgyorsítására hozzávetőleg egy évvel a 2007 és 2013 között elérhető támogatások költségelszámolására (a kifizetési számlák benyújtására) adott határidő lejárta előtt. Az egyeztetésen a Bruxinfo forrásai szerint közösen áttekintik majd az egyes programok állását és megnézik, hogy a szabályok adta lehetőségeken belül milyen módszerekkel lehet felgyorsítani a támogatások lehívását. A munkacsoport ezt követően egy akciótervet fogadna el.

Aszfaltügy

A vita arról szól, hogy az uniós testület szakértői szerint a magyar közbeszerzési szabályok megsértették a tisztességes és nyitott verseny elveit, amikor az útépítés helyétől csak 50 kilométer földrajzi távolságon belül lévő vállalkozásoknak engedélyezte, hogy az építkezésre aszfaltot szállítsanak, illetve a tenderen részt vehessenek. Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy ez a gyakorlat már 2007 óta érvényben volt, korábban több bizottsági auditellenőrzés is átsiklott felette, ám most a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar hatóságok visszamenőleg fényt derítsenek az összes ilyen ügyre és korrigálják a szabálytalanságokat.

Uniós átlag közelében

Érdekesség, hogy a BruxInfo birtokába jutott legfrissebb, mindössze kétnapos adatok szerint Magyarországnak a 2007 és 2013-as időszakban rendelkezésére álló felzárkózási források 76,3 százalékát már kifizették január közepéig, ami alig marad el a 76,7 százalékos uniós abszorpciós átlagtól. Ez a mérleg a regionális fejlesztési alap, a kohéziós alap és a szociális alap felhasználását tükrözi.

A hírportál ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a kedvezőnek tűnő összképet némileg árnyalja, hogy a 76 százalék fölötti adat magába foglalja az uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító 12 százalékos előleget is. Enélkül tehát 65 százalék körül állna a magyar abszorpció. A másik hét lemaradással küzdő tagállam közül mindazonáltal messze a magyar forrásfelhasználás a legjobb.

Az aszfaltügy is előkerül

Brüsszeli megfigyelők várakozásai szerint Lázár János a regionális politikai főigazgatóval fogja érdemben áttekinteni a problematikusabb ügyeket, mindenekelőtt az úgynevezett aszfaltügyet, ahol a Bizottság még 2013 decemberében előbb megszakította, majd utóbb ősszel bizottsági források szerint fel is függesztette a kifizetéseket. Az ügy lezárását késlelteti, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a pénzügyi korrekcióban, azokban a százalékos összegekben, amelyekkel a szabálytalanságok miatt a szóban forgó projektek uniós támogatását csökkenteni kell. Mint ismert, a magyar kormány augusztus végén hivatalosan is elutasította a Bizottság által javasolt differenciált pénzügyi korrekciót, mondván indokolatlanul és méltánytalanul magasnak a pénzügyi korrekció által érintett összeg. Egy viszont biztosnak tűnik: mivel a magyar állam elutasította az Európai Biztottság ajánlatát, szinte biztos, hogy az akkor előirányzott összegnél nagyobb - akár 100 milliárd forintos - korrekcióra kell számítani - vagyis rosszabbul járunk a végén.

A Bizottság elfogadásra késznek találta év végén a kormány által benyújtott operatív programok többségét. Ezek formális elfogadása más országok operatív programjaival együtt február 15. és május eleje között várható, ám a késlekedésnek kormányilletékesek szerint nincs hatása a programok effektív végrehajtására.