Lázár, Rogán, Varga nyernek a költségvetésen

Csökkenő közoktatási, növekvő egészségügyi kiadások, folytatódó presztízsberuházások, hatalmas útépítési projektek – ez jellemzi a 2017-es büdzsét, amivel a kormány a 2018-as választásokra igyekszik ráfordulni. A költségvetés nyertesei az NGM, a Miniszterelnökség és a nemrég felállt Miniszterelnöki kabinetiroda.
Papp Zsolt, 2016. április 27. szerda, 19:51

Ne legyünk farizeusok, választási év közeleg - nyilatkozta a hét elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak, még a költségvetési törvény benyújtása előtt, jelezve, hogy nem árul zsákbamacskát, a 2017-est választási költségvetésnek szánják, hisz 2018-ban már késő lenne költekezni a szavazatok megnyerésért. Ennek megfelelően az államháztáras hiánya 2017-ben a kormány tervei szerint 1166,35 milliárd forint lesz az idénre tervezett 761,6 milliárd forint után. Vagyis a növekedés 404,7 milliárd forint, ami meghaladja a GDP egy százalékát. Így hiába a három százalék közelébe gyorsuló gazdasági növekedés, a választási költekezést csakis hitelfelvétellel vagyis eladósodásból tudja finanszírozni a kormány. Ezzel együtt a kormány statisztikailag folytatni tudja a hiánycsökkentést, 2017. december 31-én a GDP 71,9 százalékára csökkentik le az államadósság mértékét - igaz ez a gyakorlat szerint csak egyetlen napra érvényes célszám.

A kormány által beharangozott nullás működési hiány szimpla könyvelési trükk: ahhoz a működési kiadásokat ellentételezve a bevételeket kreatívan ide-oda pakolgatták és máris kijött a nullás működési mérleg. Az áfabevételek egy része a működési hiányt, a másik része a beruházásokat finanszírozzák - amúgy ez így volt évtizedeken keresztül, csak akkor nem trükköztek nullás működési egyenleggel. Így a nullás költségvetéssel a marketingüzeneten túl nem érdemes foglalkozni.

Nagyobb képért kattintson!
Napi.hu

A választási költségvetés részei a már bejelentett áfacsökkentések, a folytatódó béremelések a fegyveres testületekben és a közoktatásban. Ígértek még plusz pénzeket a közoktatásnak és az egészségügynek, ám ezen tételek teljes mértékben nem lehetőek fel a büdzsében. Nem beszéltek eddig róla, de folytatódnak a kormányzati beruházások.

A költségvetés egyik legnagyobb nyertese - mint minden évben - a Lázár János vezette Miniszterelnökség. Növekszik némileg Lázár által felügyelet polgári hírszerzés, az Informatikai Hivatal költségvetése. Az igazán nagy falat azonban a fejlesztésekből jön össze: itt csapódik le a 152 milliárdos Modern Városok Program, amely a vidéki kormányzati fejlesztések forrása, de itt található a 13,5 milliárdos Ludovika Campus fejlesztése és működtetése is. A Miniszterelnökség költségvetésében található az a 26 milliárd forint is, amely első részlete lesz a NGM Várba költözésének.

Lázár minisztériumában található meg a kormány zsebpénze is, amely a tavalyi 100 milliárdról 110 milliárdra emelkedik. Az előirányzat korábban a költségvetés általános tartaléka volt, ma már a kormány szimpla pénzszórásra használja ezt a alapot. Szintén a Miniszterelnökség fejezetében különítették el a béremelések költségeit, erre 180,6 milliárdot tettek félre.

Nincs előrelépés a honvédelemben

A honvédelmi tárca 353,7 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 18,3 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A pénz nagy része a tervezett béremelésekre megy el. Ám ez még mindig nem éri el a GDP egy százalékát sem, miközben minden NATO-tagnak a bruttó hazai termék két százalékát illene védelemre fordítania - ami különösen indokolt lenne a jelenlegi nemzetközi biztonsági környezetben.

A Magyar Honvédség (MH) jövőre 32 milliárdot fordíthat fejlesztésekre - csak a két összetört, így hadrendből hiányzó Gripen gép pótlása 15-20 milliárdot forintot igényelne. Lassan nincs bevethető helikoptere MH-nak, ellenőrizhető nyilvános források szerint is a röpképes gépek száma 5-8 darab között szóródik. Ebből kell megoldani a légtérellenőrzést, a légi mentést - az ehhez szükséges két készenléti gépet rendszeresen nem tudja biztostani az MH - és a vészhelyzeti tevékenységet. A helikopterek beszerzése lassan nyolc éve van napirenden, előrelépés nem történt.

A TEK költségvetése 61 százalékkal nő

A Belügyminisztérium költségvetése 30 százalékkal bővül, ami hatalmas ugrás a 0,9 százalékos inflációhoz mérten. Itt már érzékelhető a a terrorveszély: a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetése 19,6 milliárd forintra emelkedik, az idei 12,1 milliárd forintról, ami 61 százalékos növekedés. A rendőrség költségvetése 307,1 milliárdra emelkedik - ám ez is a béremelés következménye. Beruházásra alig 6,6 milliárdot költhetnek a rendőrök.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetése 169 százalékkal emelkedik. Ez látszólag hatalmas előrelépés, ám a növekmény szerkezeti okokkal magyarázható: 2015 második felétől ugyanis a szakképzési oktatási intézmények az NGM felügyelete alatt működnek, ez viszont így nem szerepel 2015 júniusában elfogadott 2016-os költségvetésben. Az NGM fejezetében jelenik meg egy új előirányzat: 16 milliárdot különítenek el az elmaradott Pest megye fejlesztéseire. Pest megye jelenleg nem pályázhat uniós pénzekre, hisz a központi régió messze a legfejlettebb része az országnak, ám maga a megye fényévekre van a főváros infrastrukturális és gazdasági fejlettségétől.

Elszállnak a fejlesztési kiadások

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiadásai is tükrözik a választási költekezést, hisz a minisztérium 321,7 milliárddal költhet többet: a kiemelt közúti projektekre 279 milliárd forint jut, ez 119 milliárddal magasabb az idei keretnél. Tízmilliárdból kezdik meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításnak előkészítést - amely az ország legpazarlóbb vasúti beruházásnak ígérkezik, ráadásul létjogosultsága is megkérdőjelezhető. A fővárosi közlekedési beruházásokra 9,1 milliárd, a Hungaroring Zrt támogatásra 13,1 milliárd jut, a 2017-es úszó vb-re az eddig elköltött tízmilliárdokon túl további 14 milliárdot különítettek el. Folytatódik a stadionfejlesztési program is 64,6 milliárd forint értékben.

Blöff az közoktatás fejlesztése?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kiadásai 3161,5 milliárd forintra rúgnak, ami a költségvetés kiadásainak 17 százaléka. A növekmény öt százalék - ami a 0,9 százalékos inflációhoz mérten számottevő növekedés, ám a többi tárcához képest szerény többlet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 540,3 milliárd forintot kap, az idei 561,8 milliárddal szemben, amihez ráadásul még 38 milliárdot hozzá kellett csapni az adósságok rendezéshez. Magyarán nemhogy plusz 100-200 milliárdot kap a közoktatás, hanem csökken a költségvetési támogatása. Véget ért viszont a hét szűk esztendő a egyetemeknél: az idei 435 milliárd forint után jövőre 527,6 milliárdot költ el a kormány az adófizetők pénzéből. Beindul az egyetemeken is a bérrendezés, de a dologi és beruházási kiadások is nőnek.

Növekvő egészségügyi, csökkenő gyógyszertámogatások

A társadalombiztosítás egészségügyi kiadásai 1039,7 milliárd forintra emelkednek, az idei 96,6 milliárd forintról. Így a gyógyító megelőző kiadások a GDP 2,7 százalékára rúgnak majd jövőre. Ezt egészíti ki a a gyógyszertámogatások 313 milliárdos kerete, ami az idei 326,2 milliárdhoz képest némi csökkenést jelent. Bár úgy tűnik, a kormány lemond az új fővárosi kórház építésről, a 2017-es büdzsében 4 milliárdot elkülönítenek erre a célra.

Egyáltalán nem futottak még

Nem panaszkodhat a semmiből induló Miniszterelnöki Kabinetiroda: Rogán Antal 22 milliárd forint elköltéséért felel 2017-ben. A minisztériumot 2015 utolsó heteiben gründolta a kormány, így kívánta elsimítani a kormányzati munkát időnként blokkoló Lázár-Rogán vetélkedést. Mivel a kabinetiroda a 2016-os büdzsé elfogadásakor még nem létezett, így nincs idei összehasonlítási alap. A 22 milliárdos büdzséből a legnagyobb falat a 15,6 milliárdos kormányzati kommunikációs-nemzeti konzultációs kassza, de jut 500 millió kormányfői protokollra is, valamint 612 millió a kormány USA-beli lobbiszervezetének támogatásra. A tervek szerint 300 millió forint megy a "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére" is - hogy ez mot takar, nem derül ki a költségvetési tervezetből.

Évről évre gyarapszik gyarapszik a Nemzeti Művészeti Akadémia büdzséje is ez jövőre sem lesz másként. Az arra érdemes művészek egylete 2017-ben már 10,5 milliárd forintból játszadozhat az adófizetők pénzéből, ami 59 százalékos növekedés 2016-hoz képest. A nagy falat a 4,8 milliárdos székházépítési projekt, támogatásokra 1,2 milliárd jut, a maradék pedig elmegy az MMA működésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK