BUX
39370

Lázár: sereghajtókból az élvonalba kerültünk

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a csalás tankönyvi példájának nevezte a 4-es metró beruházásánál történteket az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) az ügyben készült jelentése alapján. Emellett az uniós pénzköltést is magasztalta, Magyarországot a 2014-2020 közötti EU-s fejlesztési időszak nyertesének nevezte.

Szabó Zsuzsanna, 2017. február 12. vasárnap, 11:34

A miniszter az MTI szerint a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának adott, vasárnap reggel sugárzott interjúban kifejtette: a 430-450 milliárd forintos metróberuházásból eddig 380 milliárd forintot fizettek ki, a projekt lezárása most is folyik, mivel a magyar támogatás minden évben szerepel a költségvetésben.

Az idén még 20 milliárd forintot kellene folyósítani a központi büdzséből Budapestnek, ám ennek a kifizetését felfüggesztik. Amíg ugyanis "nincs pont" az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint "Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda", miután az ügyben "bűncselekmények sokasága" valószínűsíthető - magyarázta.

Emlékeztetett, hogy a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított, amelynek célja, hogy megállapítsák, a magyar állam által biztosított támogatásnál voltak-e csalások. "Vélelmezhetően voltak", hiszen az OLAF-jelentésből látszik: nemcsak az EU-s pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyósított forrásoknál is - mondta Lázár, hozzátéve: a szabálytalanság megállapítása esetén a pénzt vissza kell kérnie a kormánynak Budapesttől.

Külföldi nagyvállalatok meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést

A tárcavezető szerint leegyszerűsítve az történt, hogy külföldi nagyvállalatok - például a Siemens és az Alstom - "a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és a különböző műszaki ellenőrökkel, tervezőkkel összefogtak, és meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést".

A "lopás metodikája" sok esetben az volt, hogy a műszaki ellenőr vagy a tervező a megbízó helyett a kivitelező érdekeit szolgálta, "a megbízó pedig nagyvonalúan aláírta a felturbózott összegeket" - mondta.

A Miniszterelnökség vezetője szerint "Demszky Gáborék tevékenysége miatt" azért kerül nehéz helyzetbe a Fővárosi Önkormányzat, mert az EU visszakéri a pénzt, és a magyar állam is tehet így.

Vissza kell szerezni a pénzt a külföldi kivitelezőktől

Nyilvánvalónak nevezte, hogy meg kellene próbálni a külföldi kivitelezőktől visszaszerezni az összegeket, ami a főváros dolga lesz. Jelezte ugyanakkor: Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a kormány tagjait, hogy minden segítséget - jogit és pénzügyit egyaránt - adjanak meg Budapestnek az ügy rendezésében.

Lázár szerint az ügy nemcsak a lopás miatt jelent súlyos bajt, hanem a visszafizetési kötelezettségek miatt, amivel az EU nem fogja megvárni a magyar ügyészségi, bírósági döntést. Ez végső soron komoly anyagi kárt jelent majd a fővárosnak - mondta.

Élre tört Magyarország

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emellett beszélt az uniós források kezeléséről is. Magyarországot a 2014-2020 közötti EU-s fejlesztési időszak nyertesének nevezte. A kormány tervei szerint március 31-ig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9 ezer milliárd forintnyi megpályáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fejlesztésre fordítani. 2018. március 31-ig pedig az összes pénzt elköltenék.

Ezt az ütemtervet a miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét. Ugyanis ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a saját lábán: ha 2020 után jóval kevesebb brüsszeli forrás áll majd rendelkezésre, akkor "képesek leszünk-e (...) olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet", nem pedig külső forrásokra szorulni - magyarázta.

A pénzt el kell költeni

Másrészt "a pénzt el kell költeni" - hangsúlyozta. Véleménye szerint az előző, 2007-2013 közötti ciklusban Magyarország nagy bajban volt, mivel az a veszély fenyegetett, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti. Végül azonban sikerült megmenteni a helyzetet, és a teljes összeg mintegy 110 százalékát lehívni Brüsszelből - hívta fel a figyelmet.

Lázár szerint a kormány mindent megtesz, hogy a forrásokhoz minél könnyebben jussanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik "látványos eszköze" az előleglehívás biztosítása, ezt a magyar megoldási javaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pedig visszaszorítják a pályázatíró cégeket - tette hozzá.

Feketebárányok voltunk

"Feketebárányok voltunk 2013-2014-ben Brüsszelben a források kifizetését illetően, mert azzal számoltak, hogy nem működik az intézményrendszer. (...) Ehhez képest most az élbolyba tartozunk", az összes uniós tagállamból Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések és a kifizetések ütemét illetően - mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar intézményrendszer-megváltoztatási módszereket máshol is példaként hozzák fel.

A 2014-2020 közötti uniós pénzekkel kapcsolatban azt is jelezte, hogy a kormány az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, a fennmaradó rész kerülhet infrastruktúrafejlesztésre. A cél az, hogy a vállalkozások ne veszteségkompenzálásra, hanem valóban cégfejlesztésre fordítsák a támogatást. Erre példaként említette, hogy az előző ciklusban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba, a termésátlag, a hatékonyság azonban nem nőtt érdemben. Pedig szerinte az agráriumra nem egy "nosztalgiaágazatként" kellene tekinteni, hanem gazdaságfejlesztési területként.

A tárcavezető a jegybank tanulmányára hivatkozva arról is beszélt, hogy egy 4-5 százalékos fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükségesek az EU-s források.