BUX
39279

Lázár: valami nem volt rendben a pénzek elköltésével

Több lényeges ponton is változik az uniós pénzekhez való hozzáférés szabályozása - jelentette be Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio.hu konferenciáján.

Napi.hu, 2016. március 10. csütörtök, 13:18

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014 január elsejei felszámolásával - az EU-s forrásközvetítés miniszteriális szintre helyezésével - számos olyan fórum megszűnt, amelyeken lehetőség volt a piac és a forrásosztók közötti párbeszédre, a két fél közötti találkozások megritkultak - ismerte el Lázár János.

Bár az elmúlt ciklus kifutásának közeledtével szinte mindenki  elkönyvelte, hogy Magyarország forrásokat veszít, ezek a várakozások nem igazolódtak. Az ország 106 százalékos lehívási aránnyal zárta a 2007-2013-as etapot: az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, összesen 70 560 projekt jutott pénzhez. Ehhez képest Csehországnak csak a rendelkezésre álló források 95, 2, Szlovákiának 89, míg Romániának mindössze 74 százalékát sikerült lehívnia. Tavaly több, mint 2000 milliárd forintnyi EU támogatást fizettek ki, amely minden korábbi évet felülmúlt.

Nem lehet fő cél "a pénz égetése"

Az első hét év többet segített a társadalmon, mint a gazdaságon - lényegét tekintve egy társadalompolitikai programot hajtottunk végre - fogalmazott a miniszter. Egy tanácsadócég kapott megbízást az előző ciklus kiértékelésére. A 2007-2013 időszakban a legtöbb forrás (3500 milliárd forint) infrastrukturális célokra - elsősorban közlekedési-fejlesztésre, közutak, vasutak modernizálására - ment el. Ez körülbelül akkora pénz, mint amennyit az új ciklusban a kkv-k fejlesztésére fordítanának. Emellett mintegy 700 milliárd forint ment oktatásra és körülbelül 600 milliárd egészségügyre. Ám eddig a kifizetés volt a cél, nem pedig a "tartalmi felhasználás" - tette hozzá Lázár.

Véleménye szerint az EU-s források távolról sem jelentenek ajándékot, az előző ciklus nettó 9 ezer milliárdnyi kifizetéséhez, mintegy 3-4 ezer milliárd forint önerőt tett hozzá az ország. Érdekes összevetést is tett: a 2004-es EU-csatlakozás óta a vámok eltörlésével, a szabad tőke-, munkaerő-, és áruáramlás lehetővé tételével valószínűleg legalább akkor veszteség érte hazánkat - amely az EU magországaiban nyereségként jelentkezett -, mint amekkora uniós pénz beáramlott azóta, így lényegében nem kapunk semmit sem az Európai Bizottságtól - fogalmazott a miniszter.

Az összesen 3500 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést hozta fel példaként: az útépítések nagy részének külföldi cégek voltak a nyertesei. Mindez tudatos az EU részéről: a pályázati struktúra "úgy van összerakva", hogy nehezen lehessen a támogatásokhoz hozzáférni, és a nyertesek elsősorban az EU magországaiban székelő cégek legyenek. Véleménye szerint ezt szolgálják a szándékosan erős bürokratikus akadályok is - az EU a közbeszerzési szabályokkal is akadályozza, hogy a pénz jelentős része Magyarországon hasznosuljon.

Eközben a "nemzeti érdekkörben lévő vállalkozások" egyre nehezebben férnek hozzá a forrásokhoz. A fő probléma, hogy az úgynevezett magyar nemzeti nagytőkések az EU-pénzek mindössze 1-4 százalékát kapták.

Új irányt akarnak

Az új fejlesztési ciklusban összesen 12 ezer milliárd forintot tudunk elkölteni, ez a legnagyobb fejlesztéspolitikai eszköz, azzal együtt, hogy bizonytalan a költségvetés helyzete az EU-ban - hívta fel a figyelmet.

A pénzekhez való hozzáférés az új etapban sokkal nehezebb lesz, ezáltal közvetlen, súlyos gazdasági kár éri majd az infrastruktúra-fejlesztést,és az építőipart - amelyet a kormány költségvetési oldalról igyekszik kompenzálni. Nagy változások előtt áll az agrártámogatás is: teljes egészében újratárgyalják a vidékfejlesztési operatív programot.

A fő irány, hogy célszerű legyen a pénz felhasználása. A felmérések szerint eddig nem volt számottevő a versenyképesség növekedése, a leszerződött 9600 milliárd forint ellenére - Lázár szerint ez súlyos baj és fenntarthatatlan.

Óriási viták zajlanak például a k+f forrásokról: 2007 és 2013 között az ilyen célú támogatások 60 százalékából munkabéreket fizettek, valamint "tiltott állami támogatásra" fordították a cégek jövedelmezőségét segítve. Ilyesmi a jövőben már nem megy - fogalmazott a tárcavezető.

Ez nem szociális adomány

Az új ciklusban nő a visszatérítendő támogatások arányát. Új rendszert teremtünk, Magyarország számára az EU-támogatás nem jelenthet lélegeztetőgépet - jelentette ki Lázár.

A Miniszterelnökség a pénzekhez való hozzáférés bürokráciájának csökkentését tűzte ki célul: az átstrukturálás nyomán a közkedvezményezettek gyorsabban férnek hozzá a pályázati pénzekhez. A cél, hogy 2016 végére a pályázatok 85 százalékát, míg 2017. június 30-ig pedig az összeset kiírják, 2018 végére pedig a pénz nagyrészt ki is kell fizetni.

Jelenleg mintegy 3 ezer milliárd forint pályázati pénz értékelés alatt van, akár 5-10 szeres a túligénylés. Az értékelési rendszer is alaposan átalakul, erre április 15-ig elkészül a javaslat. A jövőben csak állami tisztviselő végezhet pályázatértékelést. Az értékelőket újra kiválasztják őket, kiszervezésre pedig többé nem lesz lehetőség.

"A könnyű pénzek rendszere" meg fog szűnni - valós produktivitást várunk el - a feladatellátásra, a jövedelmezőség növelésére és az ágazati bérkiegészítések megtámogatására nincs lehetőség a jövőben - tette hozzá a miniszter.