BUX
38657

Lefékezhetik a hazai bankok a GDP-növekedést

Ha 2012-ben is marad a bankadó, nem lesz, aki finanszírozást nyújtson a hazai gazdaság növekedéséhez - derült ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.

NAPI, 2010. december 7. kedd, 12:25

Oyan bankrendszer a világon nincs, ami ezt kibírná; addig mesterkedünk, amíg a magyar államnak kell segítenie - vázolt egy meglehetősen pesszimista szcenáriót a pénzügyi szektort sújtó válságadók és a nyugdíjrendszer államosítása kapcsán elmaradó jövedelmek kapcsán Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a GKI Gazdaságkutató keddi konferenciáján.

Hozzátette: középtávon nem lehet fenntartani azt a terhelést, amit a bankadó jelent. Ha ezt 2012 magasságban nem vezetik ki, komoly finanszírozhatósági problémákkal szembesül a magyar gazdaság.

Márpedig a gazdasági növekedéshez finanszírozásra van szükség, hiszen a vállalatok csak néhány hónapig tudják a bővülést a belső tartalékaik felhasználásával fedezni. Erdei hangsúlyozta: 1 százalékos gazdasági növekedéshez legalább 3 százalékos addicionális finanszírozás-bővülésre van szükség, márpedig a kormányzati tervek 5 százalék körüli GDP-bővülésről szólnak.

A bankok ugyanakkor hitelezési aktivitás visszafogásával válaszolnak arra, hogy a válságadó 2010-ben a legtöbb nagy pénzintézetet veszteségbe tolja, miután költségtartaléka - a 2008-2009-es fiókbezárások és létszámleépítések után - már nem maradt, a mínusz pótlása pedig tőkeoldalon nem biztosított.

Hozzátette: a külső refinanszírozási költségek hihetetlenül megnőttek, a Liborra rárakódik még a 420-450 pontos magyar CDS és a margin is, miközben kérdés, hogy ezt az árat hogyan tudják kitermelni a hitelfelvevő vállalkozások.