Lefelé tart a magyar egészségügy - jövőre sem jut több pénz a kórházaknak

A 2015-ös költségvetés tervezete nem hagy kétséget afelől, hogy az egészségügy változatlanul nem prioritás, az E-Alap 2014-hez képest mintegy 20 milliárdos, azaz alig több mint két százalékos többletét 2015-ben elviszi az infláció, a strukturális átalakításhoz, a rendszer hatékonyabbá tételéhez szükséges forrásoknak pedig semmi nyoma. Az egészségügyi mutatóink Európától való lemaradása minimum konzerválódik, de még inkább nőhet.
Szepesi Anita, 2014. november 1. szombat, 16:54

Úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket az egészségügyben érdekeltek a szektor 2015-ös büdzséjéhez, a napokban nyilvánosságra hozott tervezetben semmi nyoma a jelenlegi rendszer fenntartásához szükséges plusz forrásoknak - amelyeket százmilliárdokban mérnek a szakértők-, sem az átalakításhoz szükséges forintoknak. Sőt, ha az egészségügyi járulékbevétel meglepő optimizmust sugárzó, több mint 10 százalékos növekedése elmarad, a kassza fedezetlensége még akutabb kérdéssé válik.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár egy minapi konferencián a népegészségügyi szemléletet, az  alapellátás megerősítését, és az orvosok itthon tartását célzó ösztöndíjrendszer kiterjesztését említette az egészségügyi stratégia fókuszpontjaiként, a 2015-ös költségvetésben azonban e célok nemigen tükröződnek.

Ha komolyan vesszük a népegészségügyi szemléletet és a szűrések kiterjesztését, az egyértelműen a szakellátásra szorulók számának akár ugrásszerű növekedésével jár együtt, mindeközben a gyógyító-megelőző kassza többlete 15 milliárd forint a háziorvosi rendszer megerősítésére szánt plusz 10 millárddal együtt. Utóbbi 10 milliárdot annak fényében érdemes értékelni, hogy egyfelől az eredeti 2014-es előirányzathoz képet csak plusz 6 milliárd forintot jelent, másfelől az orvosi kamara szerint a potenciálisan legnagyobb egészségnyereséget produkáló alapellátásban, a jelenleg mintegy 100 milliárdos kassza önfenntartóvá, működővé tételéhez minimum az összeg duplázására lenne szükség.

Lázártól függ, mikor és hogyan osztják el a tartozásra félretett pénzt

Neuralgikus pont a kórházkonszolidáció, melyről eddig úgy tudtuk, 2015 első felében a kórházak kvázi tiszta lappal indulhatnak, az adósságaikat konszolidálják. Mit mutat ezzel szemben a költségvetés? Hatvamilliárdot adósságrendezésre a Miniszterelnökségnél. A költségvetési szervek szeptember végére 110 milliárdra duzzadt tartozásának kifizetéséről való döntés, az összeg elosztása, illetve, hogy ebből mennyi, mikor és hogyan jut az egészségügynek, így Lázár János kezébe került.

Az EMMI-hez tartozó intézmények szeptember végi tartozásállománya 77 milliárd forint volt, ennek nagyjából háromnegyede a kórházi adósság, ami év végéig, újabb forrás bevonás nélkül megállíthatatlanul tovább dagad, átlagosan havi négy milliárddal. Vagyis mire jövő tavasszal, a költségvetési törvény módosítása árán, ténylegesen a kórházakhoz jut a pénz egy része, messze nem fedezi a tiszta lappal indulás lehetőségét. Az újratermelődés megállításához szükséges strukturális reformokhoz szükséges fedezetről pedig nem is beszéltünk.

Konzerválódó lemaradás

A közeljövő tehát nem túl bíztató, különösképpen ha a gazdaságossági eredmények mellett  a lakosság egészségi állapotát, az ellátáshoz való hozzáférést sem hagyjuk ki a képből, amelyről az OEP 2005-2013-as, frissen közzétett statisztikái alapján a PX Consulting egészségügyi tanácsadó cég készített elemzést. Ebben megállapítják: az elmúlt évek költségvetés szemléletű szerkezeti reformjai ugyan elértek némi gazdaságossági eredményt, de szakmai hatékonyság és eredményesség terén a magyarországi egészségügy nemcsak hogy nem tudott javítani, hanem konzerválta amúgy sem csekély lemaradását Európától.

A részletes elemzés előtt érdemes előbb arra táblázatra pillantani, amelyből kiderül, hogy azonos egészségügyi számlákat alkalmazó országok közkiadásaihoz viszonyítva hol áll a magyar, fejenkénti egészségügyi közkiadás vásárlóerő-paritáson:

Egy főre jutó egészségügyi kiadások relatív értéke Magyarországon 2012
viszonyítási országVásárlóerő-paritáson számított százalék
Ausztria =10030
Belgium=10034
Csehország=10065
Dánia=10028
Egyesült Királyság=10041
Észtország=10099
Finnország=10042
Franciaország=10034
Izland=10040
Lengyelország=100106
Luxemburg=10029
Németország=10031
Norvégia=10022
Svájc=10028
Svédország=10034
Szlovákia=10077
Szlovénia=10059
Törökország=100149
Forrás: OEP

Ez történt 2005-2012 között

Az OEP összesítése szerint az egy főre jutó magyarországi egészségügyi kiadások 2005‐ben több mint negyven százalékkal meghaladták a lengyel, illetve az észtországi kiadásokat, több mint húsz százalékkal a szlovákiaiakat, azonosak voltak a csehországi kiadásokkal, viszont alig a felét tették ki az ausztriai kiadásoknak.

2012‐ra minden európai országban növekedett az egy főre jutó egészségügyi kiadás, Magyarországon 25 százalékkal, Ausztriában 36 százalékkal, Csehországban 42 százalékkal, Észtországban 71 százalékkal, Lengyelországban 78 százalékkal, Szlovákiában pedig 85 százalékkal.

Így 2012‐re a lengyelországi és az észtországi egy főre jutó egészségügyi kiadások már csaknem elérték a magyarországi szintet, a cseh és a szlovák adatok pedig már jelentősen meg is haladták azt. A vizsgált időszakban a magyarországinál kisebb növekedést csak Izland és Luxemburg mutatott, de mindkét országban már 2005‐ben nagyarányú, a magyarországinál kétszer‐két és félszer nagyobb volt az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege.

Így változott a kórházi finanszírozás

A hazai fekvőbeteg-ellátás összegzett finanszírozása 2005‐ben 396 milliárd, 2013‐ban 407 milliárd forint volt, azaz 8 év alatt 11 milliárd forinttal nőtt. Ugyanakkor 8 év alatt a kórházi ellátások száma 415 ezer beteggel csökkent, mint ahogy 10 ezerrel csökkent a kórházi ágyak száma is - hívja fel a figyelmet a PX Consulting.

Magyarországon 2005‐ben egy aktív kórházi ellátási eseményre 138 ezer forint finanszírozási költség jutott, 2013‐ra 165 ezer forintra nőtt ez az összeg. Mivel az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerek jelentős része importból származik, az euró árfolyama pedig 2005 és 2013 között 20 százalékkal romlott, az egy főre jutó 19 százalékos finanszírozási növekedés csak látszólagos, a valuta‐árfolyam romlása önmagában felemésztette az egy főre jutó finanszírozási növekedés jelentős részét, és még nem is vettük figyelembe a kórházi ágyszámok változása mögött megbújó szerkezeti változásokat.

Ellentmondások a betegszállításban

A kórházi ágyszámok 8 év alatt bekövetkezett jelentős csökkentése, "centralizálása" - "optimalizálása" nagyobb arányú koordinált betegmozgást, betegszállítást feltételez - hangsúlyozza az elemzés. A betegszállításra fordított kiadások azonban 2005 és 2013 között lényegében változatlanok maradtak, a betegszállító járművek száma 46 százalékra, a szállított betegek száma 16 százalékkal csökkent, az egy betegszállító gépkocsira jutó éves szállítási feladat viszont több mint megduplázódott. Ugyanez idő alatt az Országos Mentőszolgálat esetszáma 52 százalékkal, az egy mentő gépkocsira jutó esetszám pedig 86 százalékkal nőtt.

2010 után az egyik leghangzatosabb egészségpolitikai cél a gyógyszer‐fogyasztás optimalizálása, az OEP, illetve a lakosság gyógyszerköltségeinek a csökkentése volt. A támogatott gyógyszertári forgalom kereteiben 2009‐ben 145 millió vényt váltottak ki, azaz egy lakosra havonta 1,2 recept jutott. A vényforgalom 5 év alatt 1 százalék növekedést mutatva 147 millióra nőtt, de nem mindenhol. Az ajkai kistérségben például 2009‐hez képest 24 százalékkal csökkent a kiváltott receptek száma, kilenc másik kistérség vényforgalma pedig 4 - 6 százalékos csökkenést mutatott. Viszont 30 kistérségben 4 százalékot meghaladó recept forgalom‐növekedés volt megfigyelhető, melyek között kilenc Szabolcs‐Szatmár megyei kistérség volt.

Megtakarítás az OEP-nek, pluszkiadás a betegnek

A kiváltott OEP támogatott vények betegre háruló költsége 2009‐ben 116 milliárd forintra rúgott, ez az összeg 2013‐ra 5 százalékkal csökkent, azaz 109 milliárd forint volt. A gyógyszer‐támogatási rendszer többszörös átalakítása, az erőltetett generikus program tehát 5 százaléknyi, 6 milliárd forintos lakossági megtakarítást eredményezett.

A megtakarítás azonban csak látszólagos, mert az interneten fellelhető adatok szerint a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalma csak 2012 és 2013 között 11 százalékkal nőtt, elérve az évi 147 milliárd forintot, azaz lakossági gyógyszerkiadások a recept nélkül kapható gyógyszerek szegmensében 15 milliárd forinttal, összegzetten 9 milliárd forinttal növekedtek.

A közgyógyellátás keretében 2009‐ben 19 millió részleges vagy teljes támogatással rendelt vényt váltottak ki hazánkban (ami az összes vényforgalom 13 százaléka). E vények száma 2013‐ra érdemben nem változott, ugyanakkor e szektor vényein az OEP támogatása 34 milliárd forintról 31 milliárdra csökkent, a betegek által fizetendő kiegészítő összeg viszont némileg növekedett.

Eltűnő betegek, drámai halálozási mutatók

Az elemzés kiemeli, nagyon elgondolkodtató, hogy 2009‐ben 5 olyan magyar kistérség volt, ahol egyetlen 80 évnél magasabb életkorú beteg sem váltott ki kiemelt ‐ 100 százalékos támogatású ‐ közgyógyellátási vényt, ez a szám 2013‐ra már 9‐re növekedett.

Mindemellett a kormegoszlásra standardizált, 100 ezer főre számított halálozás terén, a 24 összehasonlított európai ország közül a 2008‐ban még az utolsó negyedben található Magyarország 2012‐re már egyértelműen a legrosszabb összegzett értéket mutatta fel, a legrosszabb onkológiai és emésztőrendszer betegségekből eredő, a második legrosszabb keringési rendszer betegségeiből fakadó halálozás mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kanri, 2014.11.03 14:40

@unortodox: ... a kórházak adóssága is rendezve lesz ,80 mrd ft ,az nem pénz ...

Ez igen! Nagyon szép hozzászólás volt.Mondjuk amit összességében eddig elloptatok ez az öszeg tényleg nem sok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

StoneHeart, 2014.11.03 14:36

Az egészségügy az nem prioritás. Csak a stadion és a foci.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hajnalka_vagyok, 2014.11.03 10:03

@unortodox: akkor mert nem lett mar ra penz??? Stadionok vs. egeszsegugy: latszik a prioritas...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mikhal, 2014.11.02 11:32

@domperrozsika:

A fentiekhez hozzá tenném még, a határon túlra történő osztogatásokat is
pl:nyugdíj,szervezetek,iskolák stb.támogatása.Itthon meg terheink egyre
nőnek,fizetésünk,nyugdíjunk egyre kevesebbet érnek.!
A fiatalok többsége ezért is nem vállal gyereket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Saxon, 2014.11.01 21:54

Birka népnek nem kell egészségügy... majd ha már fáj a veszteség, akkor eltakarítják a kormányt
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html