BUX
38657

Lehull a lepel: mutatjuk, kiknek tesz jót a magyar kormány valójában

Magyarország nagyot ugrott a WEF versenyképességi rangsorában. Az NGM szerint "az eddigi egy év alatt mért legnagyobb előrelépés" mögötti folyamatokból azonban az rajzolódik ki, hogy Magyarország nem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel egyetlen pillérben sem. Bár a kormány tesz erőfeszítéseket a versenyképesség javítására, de ez egyelőre a nagybefektetőknek teremt ideális feltételeket. Az oktatás színvonala borzasztó, de az üzletvitel szempontjából legproblematikusabb tényezők között szerepel a korrupció és az adók mértéke is.

Szabó Zsuzsanna, 2017. szeptember 27. szerda, 19:23

Nagyot ugrott Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb versenyképességi ranglistáján: hazánk egy tizedet javított pontszámán, 4,3 pontra, ezzel egy év alatt 9 helyet lépett előre, így a globális rangsorban 137 országból a 60. helyre került. Az EU 28-ban a 24. legversenyképesebb tagállamnak számít.

A hazai felmérést végző Kopint-Tárki Zrt. értékelése szerint ezzel az eredménnyel Magyarország újra felzárkózott a kelet-közép-európai régióhoz. Ugyanakkor a kutatók megjegyzik, hogy bár a visegrádi országoktól még így is jelentősen elmarad az eredmény, legalább a versenyképesség szerkezete újra közelít a régióhoz, a hatékonyságnövelő tényezőkben pedig versenyképes. A régióban a legversenyképesebb a cseh gazdaság, a magyarról viszont az mondható el, hogy egyetlen pillérben sem számít a legjobbnak, viszont egyben - a felsőoktatás és szakképzésben - a legrosszabb.

Célirányos műtét?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eredményt kiugró javulásként értékelte az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve, mondván: ez az eddigi legnagyobb, egy év alatt mért előrelépés a listán, amely az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte. A tárcavezető szerint ez nagyban köszönhető a kormány által tavasszal életre hívott Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak, miután Varga szerint a tanács jól mérte fel azokat a területeket és gazdasági javaslatokat, amelyek rövid távon is érdemben képesek javítani az ország versenyképességén. Megjegyezte, hogy a tanács javaslatára több olyan jogszabály-módosítást fogadott már el az Országgyűlés, amely az ország versenyképességének erősítését, az állami szolgáltatások javítását szolgálja.

Értékelése szerint Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált 12 terület közül 8 javult, a legnagyobb előrelépést a Pénz- és tőkepiacok fejlettségénél mérték, amelyben Varga szerint meghatározó szerepet játszott többek között a devizahitelek korábbi forintosítása és az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése. Az Innováció (18 helyezésnyi javulás) és a Technológiai háttér (14 helyezésnyi előrelépés) területén bekövetkezett jelentős javulást pedig a kormány kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző programjainak, illetve a beszállítói hálózatok fejlesztésére irányuló törekvéseknek tulajdonította. A Munkaerőpiac hatékonyságánál elért 9 pozíciós javulásban nagy szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése - tette hozzá Varga.

Sehol sincs versenyelőny

Az összesített pontszám szerinti előrelépésnek kétségtelenül lehet örülni, de a részletes elemzésből azért nagyon komoly problémák kerülnek elő. Kiderül például, hogy bár 9 helyet lépett előre Magyarország, de nem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel egyetlen pillérben sem.

A WEF elemzése szerint a magyar versenyképesség legnagyobb problémája egyértelműen a fundamentumokban keresendő, azaz főleg az oktatásban és az intézményrendszerben. A leggyengébb pontnak a kormányzati kontraszelekció számít, az, hogy a közbeszerzéseknél egyes vállalatok kivételezett helyzetben vannak. A Kopint-Tárki kutatói szerint ennek tudható be, hogy az igazságszolgáltatási rendszer is sok kritikát kapott, illetve ennek eredménye, hogy a politikusokba vetett bizalom a világon nálunk az egyik legrosszabb.

Az intézményrendszer állapotának róható fel továbbá, hogy a vállalatok sem mindig viselkednek etikusan, ráadásul egyes ágazatokban erős a koncentráció, így a fogyasztók nem tudnak más termelőre/szolgáltatóra váltani.

Az oktatás színvonala borzasztó

A WEF elemzése szerint az oktatás színvonala - az általános iskolától a felsőoktatásig - súlyos problémát mutat. Ezzel kapcsolatban a szakértők megállapították:

európai viszonylatban magas az iskolát elhagyók aránya;a tankötelezettségi kor leszállítása nem tett jót az átlagos iskolázottsági szintnek;az oktatási intézmények és a tananyag digitalizálása lassan halad;a magyar egyetemek színvonala nem üti meg az európai mércét, így az egyébként képzettnek minősülő munkaerő sem éri el az átlagos nyugat-európai szintet, mivel a legfrissebb tudáshoz a többség jellemzően nem fér hozzá - és ugyanez igaz a szakképzésre is.

Mindezek egyik következménye, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nagyjából fele az EU-15-ök átlagának. Továbbá a magyar gazdaság nem képes a magyar tehetségeket megtartani és külföldieket sem tud idevonzani.

A WEF elemzése továbbá megállapítja, hogy az infrastrukturális helyzetünk alig javult az elmúlt években.

A nagybefektetőkért mindent!

A magyar kormány viszont sokat megtesz a tőke bevonzása érdekében, melynek az az eredménye, hogy a nagybefektetők számára ideális feltételeket biztosít. A jó hitelképességű vállalatok könnyen kapnak hitelt, az alacsony kamatkörnyezet miatt a befektetések megtérülése nagyobb, mint korábban és a bankrendszer is jó állapotban van.

Szintén pozitívumként említhető a WEF felmérése szerint:

Magyarország biztonságos országnak számít;a közegészségügy (amely nem összekeverendő az egészségügyi-rendszerrel - a szerk.) világszínvonalú;az uniós tagság miatt jelentős kereskedelmi előnyöket élvez Magyarország harmadik országokkal szemben.

A friss analízis készítői szerint jó hír, hogy - kismértékben ugyan -, de javult az ország innovációs kapacitása, amit a kutatók annak tulajdonítanak, hogy a krónikus szakképzett munkaerőhiány miatt a vállalatok rákényszerültek arra, hogy javítsák termelékenységüket.

Nem kell elszállni magunktól!

A hazai felmérést végző Kopint-Tárki tudományos munkatársa, Vakhal Péter felmérés bevezetőjében a magyar eredményekkel kapcsolatban megjegyzi:

a tavalyi mélypont után most némileg korrigált a rendszer, amit apró sikerként foghatunk fel. Ám az út még nagyon hosszú, az ország továbbra is a régió perifériáján helyezkedik el, sok javítandó és megváltoztatandó tényező van.