Az Amerikai Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalommal kapcsolatban Polt Péter legfőbb ügyész - az USA és Magyarország a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Budapesten 2008. október 1-jén aláírt megállapodás 11. cikke alapján - 2014. október 27-én megkereste Eric H. Holder urat, az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi miniszterét, egyben legfőbb ügyészét - írja közleményében az LÜ. A jogsegélyi megkeresésben a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.

Polt Péter legfőbb ügyész - a jogsegélyi megkeresése továbbítását kérve - a megkeresés tartalmáról egyidejűleg tájékoztatta André Goodfriend ideiglenes ügyvivő urat azzal, hogy amennyiben az amerikai igazságügyi minisztertől kért információkat meg tudja adni, az ő tájékoztatását is örömmel vennék. Az USA igazságügyi minisztere még nem válaszolt a magyar legfőbb ügyész jogsegélyi megkeresésére.

Nem büntető, hanem közjogi!

André Goodfriend ugyanakkor a pénteken érkezett levelében fejtette ki Polt Péternek az álláspontját az ügyről. Az ideiglenes ügyvivő ezen válaszlevelében - a LÜ szerint - érdemi információt nem jelölt meg, hanem megerősítette a sajtóból már jól ismert amerikai álláspontot, amely szerint vízum ügyről van szó, melynek részletei - akár ismertek a kitiltottak nevei, akár nem - bizalmasak - írja közleményében a LÜ.

Az ideiglenes ügyvivő azt is hangsúlyozta, hogy közigazgatási jellegű és nem büntetőjogi természetű az USA Külügyminisztériumának lépése. A levélben kifejtette, hogy bűnügyi adatok a kölcsönös bűnügyi jogsegély egyezmény alapján konkrét büntető ügyben adhatók. André Goodfriend továbbá hangsúlyozta, a két ország közötti szoros és eredményes együttműködést, amelynek elmélyítésében mindkét fél elkötelezett.

A Legfőbb Ügyészség - a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés 1. Cikkének 1. és 2. pontjai alapján - egy konkrét büntetőügyben bűnügyi jogsegélykérelemmel fordult az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához, még azt megelőzően, hogy André Goodfriend ideiglenes ügyvivő válaszlevelét megkapta volna - írja az LÜ.

A bűnügyi jogsegélykérelem - ahogy ezt a szövege is tartalmazza - összefüggésben van a Polt Péter legfőbb ügyész említett 2014. október 27-én történt - az USA és Magyarország a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Budapesten 2008. október 1-jén aláírt megállapodás 11. cikke alapján - jogsegélyi megkeresésével. A LÜ ugyanakkor azt is  megjegyzi közleménye végén: a bűnügyi jogsegélykérelem tartalmáról és a kapcsolódó információkról - a nyomozás érdekében - később adnak tájékoztatást - írta közleményében a LÜ.

Mit kért Polt Péter október 27-én?

Egy képviselőnek adott írásbeli válaszból derült ki még októberben, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az amerikai beutazási tilalommak kapcsolatban az USA legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult. Ebből viszont inkább az derült ki, hogy addig nincs ügy, amíg nincs adat. Márpedig ebből az derült ki, hogy Magyarországon nem indult addig a pontig eljárás az ügyben, azaz nem volt konkrét ügy.

Polt ebben az írásbeli válaszában kifejtette, hogy büntetőügyben nyomozás elrendelésének alapjául az szolgálhat, ha a hatóságok feljelentést tesznek, vagy hivatalosan olyan konkrét magatartásról szereznek tudomás, amely valamely bűncselekmény gyanúját kelti. Polt ebben még azt írta, hogy az ügyészi szervekhez feljelentés nem érkezett, és olyan adatszolgáltatás sem történt az amerikai fél, vagy bárki más részéről, amely a hatályos büntető jogszabályok alapján az eljárás megindításához, vagy feljelentés-kiegészítés elrendeléséhez vezethetett volna.

Polt októberben azt írta írásbeli válaszában, hogy a sajtóban megjelent hírek alapján az ügyészség az elmúlt időszakban széleskörű iratvizsgálatot folytatott, amelynek eredményeképp azt állapította meg, hogy nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel konkrétan azonosítani lehetne olyan eseteket, amelyekre a kitiltások vonatkozhatnak. Megerősítette, hogy a Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1997. évi LX. törvény alapján az Egyesült Államoktól bűnügyi jogsegély csak egy már folyamatban lévő konkrét büntető ügyben kérhető, a tényállás, a rendelkezésre álló és a jogsegély révén beszerezni kért bizonyítékok részletes ismertetéséről.

Ezek alapján Polt akkor azt is leszögezte: az ügyészségen nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegély-kérelmet lehetővé tenné. Ez utóbbi adatok hiányában pedig új nyomozás sem rendelhető el.

Az októberi közlemény hangsúlyozta: Magyarország Ügyészsége és a legfőbb ügyész következetesen és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fellép valamennyi bűncselekmény, így a társadalomra különös veszélyt jelentő korrupciós cselekményekkel szemben. Ennek keretében Polt Péter legfőbb ügyész a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás alapján kereste meg Eric H. Holdert, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb ügyészét, és André Goodfriendet, ideiglenes ügyvivőt. A megkeresésben - amely nem azonos a bűnügyi jogsegély egyezmény szerinti jogsegély-kérelemmel - a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek. A közlemény továbbá azt is hozzáteszi: a magyar legfőbb ügyész és az ügyészség a törvényben előírt szükséges lépéseket haladéktalanul megteszi, azt követően, hogy bármilyen további információ birtokába jut.