BUX
38616

Lépre csalta a fiatalokat a nyugdíjbróker-nő

Tudta nélkül léptetett be magánnyugdíjpénztárba szórólapterjesztési munkára jelentkező fiatalokat az Allianz volt tagszervezője.

NAPI, 2011. január 17. hétfő, 10:37

A PSZÁF kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárása során Tápainé Palotás Zitát, az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár egykori tagszervezőjét 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. A tagszervező alkalmi szórólapozási munkát hirdetett fiatalok számára, ám azzal párhuzamosan megfelelő tájékoztatás nélkül léptette be őket a magánnyugdíjpénztárba is.

A felügyelethez fordult ügyfél a munka elvégzéséért előre kapott ezer forintot. Munkavégzéssel indokolva, utólag, tájékoztatás nélkül kérték el tőle a személyi azonosító igazolványát és aláírattak vele három nyomtatványt, amit az ügyfél nem olvasott el, hiszen a hirdetés, amire jelentkezett, a szórólap szétosztásáról szólt. A szórólapozást követően az ügyfél édesanyja is felvette a hirdetővel a kapcsolatot. Így derült ki, hogy az ügyfelet szórólapozás ürügyén az Allianz magánnyugdíjpénztári ágazatába léptették be, melynek igazolásaként 2010. augusztus 10-én kézbesítették neki a pénztári tagsági okiratot.

A felügyelet megállapította: a tagszervező az általa feladott hirdetésben kizárólag alkalmi, egyszeri szórólapozásra, tehát munkavállalásra hívta fel az ügyfelet. A magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony létrehozásának lehetősége semmilyen formában nem jelent meg a hirdetésben, s annak lehetőségére az ügyfél nyilatkozata szerint a tagszervező az első telefonos érdeklődésekor sem hívta fel a figyelmét. A tagszervező a fogyasztóvédelmi eljárás során arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a tagsági jogviszony létrehozását megelőzően megadta a megfelelő tájékoztatást az ügyfél részére. Ezt azonban nem tudta bizonyítani, s az általa megnevezett magánnyugdíjpénztári tájékoztató ügyfél által aláírt példányát felhívás ellenére sem bocsátotta a PSZÁF rendelkezésére.

A felügyelet a jogsértést oly súlyosnak minősítette, hogy a tagszervezővel szemben a maximálisan kiszabható bírságot tartotta a jogsértés súlyával és körülményeivel arányban állónak.